Az én félmaratonom
Eljött a nap, amire nagyon készültem. Izgultam, rettenetesen. A rajthoz állva szinte teljes nyugalomba kerültem, lehet hogy Smetana Moldva című zenéje segített ebben. Nem egy tipikus hergeljük fel a népet zene... Amúgy az érmen is ebből a darabról van egy részlet. Na de ugorjunk vissza a rajthoz. Rengeteg tanácsot kaptam, mit és hogy lenne jó csinálni, igyekeztem ezeket a magamra formálni. Többen is figyelmeztettek az elejére, nem szabad elmenni a tömeggel és inkább csak a magam tempóját a figyelni. Szerencsére ez össze is jött, ugyan elment mellettem a tömeg nagy része de nem ...
Már csak egyet kell aludni
Megérkeztem Prágába! Az úton teljesen nyugodt voltam, viszont amint megláttam az első plakátot a futoversennyel kapcsolatban elfogott az izgalom. Az expó területén van egy nagy fal, ahol az összes induló neve ki van írva, kisebb kutatás után megtaláltam magam, fényképezkedtem egy sort, majd indultam a rajtszámomért. Picit megtorpantam, biztos? Tuti? Szerencsére gyorsan sorra kerültem és már a póló színen kellett gondolkodnom. Megvan! Egy jó kis ebéden is túl vagyok, miután végig húztam a kis bőröndömet a turisták között. Mára már pihi van meg egy jó kis vacsora. Holnap reggel a ...
Csütörtöki móka
Edzeni jó és kell is, de ha ezt csapatban teszed még jobb! Boraival, Petivel meg is nyitottuk az évet, már ami a margitszigeti futó edzéseket illeti. Babazós, mókàzós, futásos, futóiskolás, nagyokat repkedő kis edzés volt ez! Legközelebb gyertek Ti is!
3 óra
Már nagyon a nyakamon van ez a félmaraton... Egyre jobban izgulok, egyre többet gondolok rá, egyre jobban nem érzem magam biztosnak abban, hogy képes vagyok e rá. Mostanában már egyre jobban mennek a futások is, ha csak rövideket is de igyekszem többször és jobban odatenni magam. Nem lettem sem gyorsabb, sem könnyebb, nem is akarok csodás csúcsokat futni, de a záróbusszal sem szeretnék farkasszemet nézni. 3 órám lesz arra, hogy leküzdjem magam, a távot és a hangokat a fejemben. 3 óra örömfutásra készülök, 3 óra városnézésre futócipőben, 3 óra mókára, 3 óra lehetetlenre (most innen annak ...
Örömfutás a Marson
A Spárta utáni hetet inkább a pihenés jellemezte, egy nagyobb esést követően ugyanis a térdem nagyon fájt, fáj. Két spinning edzést vállaltam csak be, gondolván, hogy ez úgysem árt. Tudtam vasárnap megyek Gántra egy nagyon kellemes kis terepfutásra. Bár a fejemben inkább túra volt most, mint futás. El is jött gyorsan a vasárnap. A térdem még nem 100 de indulás előtt megbeszéltem magammal, hogy nem görcsölök, inkább végigsétálom, ha kell, de nem szeretnék semmit sem eröltetni. A rajt után gyorsan el is kezdtem érezni, hogy nem biztos hogy jót tesz neki a futás, és egy kisebb domb a ...
Van olyan, hogy nem megy
A hétvégét egy gyönyörű helyen tölthettem a Szlovák paradicsomban. Téli Spartan race volt, amit jobban vártam, mint bármelyik simát eddig. Tavaly voltam egyen és tudtam milyen jó móka vár rám, a sok akadállyal és nehéz tereppel. Vártam, hogy lehessen nagyokat csúszkálni, persze inkább ülve mint esve, vártam a sok havat, és hogy röhöghessek. Ez most nagyon más volt. Kicsit távolodva a versenytől, egyre jobban bosszant a dolog, mert egy nagyon jó pálya volt, sok olyan akadállyal, ami nekem mindig is feküdt, a sok cipelős feladatokkal, ahol az erőmbe kapaszkodhatok. Azt már az indulás előtt ...
Izomláz a köbön
Jelentem túléltem, beértem a célba! Szombaton a Balboa közösségi futáson voltunk a kis ÉK-s csapattal. 19 km hegyre fel hegyre le. Őszintén nem gondoltam, hogy mi vár rám. A magammal szembeni elvárás nem volt más, csak hogy célba érjek és ez sikerült! Soha ennyit nem mentem még, szóval féltem, nem tudtam mi fog rám várni. Hogy mi várt rám? Lelkesedés, izgalom, jó kis lefele futások, nehezebb felfelék, kűzdős felfelék, a szembe jövő forgalom, ismerős arcok, pacsik, lelkesítések, egymás buzdítása, Rocky zene, sár, egy kis jég, csúszkálás, félrelépések, seggreülés, a végére már betonlábak, ...
készülök…vagy mi :)
Hogy is állok a felkészüléssel? Milyen program, edzésterv szerint edzem? Őszinte leszek, semmilyen. Ugyan nézegettem edzésterveket, olvastam a témában sok mindent, de arra jutottam, hogy nem követek semmit és senkit. A tervem, hogy minnél többet fussak (magamhoz képest) a félmaratonig, és egy kis súlycsökkenés. A minnél több futás hol összejön, hol nem. A mindenféle edzésekkel nagyon jól állok, és igazából a napi rutinjaimban van benne. A futást kell kitalálnom, hogy több legyen és automatikus, ha lemegyek pl. a kis csoportos óráimra, akkor még egy fél órára-20percre fölálljak a ...
Zúzmara
Amennyire nem akartam futni ezen a hétvégén annyira jól eset. Lány vagyok, görcsöltem, nyafogtam,kínlódtam. A rajtduda után az agyam is átkapcsolt teljesen és csak futottam. Az első 500 méteren természetesen elvitt a tömeg és a lendület, így gyorsan visszavettem a tempómból, aminek köszönhetően szépen a fél világ is megelőzött, de ez így van rendjén. Már nem feszélyez, amikor mindenki elhalad mellettem, hiába indulok a legvégéről. Az viszont mindig büszkeséggel tölt el, ha sikerül előznöm az út folyamán, gondolatban megveregetem a vállam, talán még szökkenek is egyet. Jól esik mindig a ...
Bevezetés
Talán napra pontosan két éve, hogy felálltam a futópadra. Azóta elindult egy kapcsolat, ami nem mondható kiegyensúlyozottnak és tökéletesnek, de folyamatosan jelen van. Két éve sétálva és mindenféle technikai feladatokkal indultam el a padon, aztán lemerészkedtem és jöttek az első lefutott kilométerek, majd az első versenyek is. A futóversenyeket azért szeretem, mert így rá rákényszerít, hogy tényleg annyit fussak, amennyi kell és ne annyit amennyi jólesik. Ha a jóleső futást tartanám be, akkor az kb. 400 métert mennké, utána le is dobnám a cipőmet. Már közel egy éve járok az ...