Zúzmara

Amennyire nem akartam futni ezen a hétvégén annyira jól eset. Lány vagyok, görcsöltem, nyafogtam,kínlódtam. A rajtduda után az agyam is átkapcsolt teljesen és csak futottam. Az első 500 méteren természetesen elvitt a tömeg és a lendület, így gyorsan visszavettem a tempómból, aminek köszönhetően szépen a fél világ is megelőzött, de ez így van rendjén. Már nem feszélyez, amikor mindenki elhalad mellettem, hiába indulok a legvégéről. Az viszont mindig büszkeséggel tölt el, ha sikerül előznöm az út folyamán, gondolatban megveregetem a vállam, talán még szökkenek is egyet. Jól esik mindig a szurkolás, egy egy zene ami útközben van, kivételesen még táncra is perdültem. A futás elején tele voltam gondolatokkal, miért kell ez nekem? Biztos futnom kell? Vajon képes leszek majd a félmaratonra is? Utolsó vagyok? Jólesik, jaj nem akarom, menjünk haza... Az 3-4 kilóméter után ezek a gondolatok halványodtak, és csak a pozitív dolgok jöttek velem. Meghallottam a jó szavakat, a hajrákat, amikor egy srác a hátamra tette a kezét, mert épp bele akartam sétálni, hogy gyere, és mentem, vagy amikor egy lány mellettem nagyon szipogott és gyorsan adtam neki zsepit. A lényeg hogy nagyon élveztem, nagyon jól esett. Még az időmmel is meg vagyok elégedve, mert sikerült úgy futnom, hogy soha nem kerültem 8 perc fölé. Nálam ez már nagy szó. Szombaton pedig Élménykülönítményes futás lesz! Gyertek bátran! Facebookon csekkoljátok az eseményt!

További blogbejegyzéseim

Az én félmaratonom

Eljött a nap, amire nagyon készültem. Izgultam, rettenetesen.  A rajthoz állva szinte teljes nyugalomba kerültem, lehet hogy Smetana Moldva című zenéje segített ebben. Nem egy tipikus hergeljük fel a népet zene... Amúgy az érmen is ebből a darabról van egy részlet. Na de ugorjunk vissza a rajthoz. Rengeteg tanácsot kaptam, mit és hogy lenne jó csinálni, igyekeztem ezeket a magamra formálni. Többen is figyelmeztettek az elejére, nem szabad elmenni a tömeggel és inkább csak a magam tempóját a figyelni. Szerencsére ez össze is jött, ugyan elment mellettem a tömeg nagy része de nem ...

Már csak egyet kell aludni

Megérkeztem Prágába! Az úton teljesen nyugodt voltam, viszont amint megláttam az első plakátot a futoversennyel kapcsolatban elfogott az izgalom. Az expó területén van egy nagy fal, ahol az összes induló neve ki van írva, kisebb kutatás után megtaláltam magam, fényképezkedtem egy sort, majd indultam a rajtszámomért. Picit megtorpantam, biztos? Tuti?  Szerencsére gyorsan sorra kerültem és már a póló színen kellett gondolkodnom. Megvan! Egy jó kis ebéden is túl vagyok, miután végig húztam a kis bőröndömet a turisták között. Mára már pihi van meg egy jó kis vacsora. Holnap reggel a ...

Csütörtöki móka

Edzeni jó és kell is, de ha ezt csapatban teszed még jobb! Boraival, Petivel meg is nyitottuk az évet, már ami a margitszigeti futó edzéseket illeti. Babazós, mókàzós, futásos, futóiskolás, nagyokat repkedő kis edzés volt ez! Legközelebb gyertek Ti is!