Futásról két kerékre

Az elmúlt hetek nem a futásról szóltak, de az edzéseket igyekeztem tartani. Évek óta tervünk volt ugyanis, hogy körbe kerüljük bicajjal a Balatont, de ez mostanáig váratott magára. Sosem gondoltam, hogy két gyerekkel fogok nekiindulni egy ilyen útnak, de az élet már csak ilyen: gyakran tartogat meglepetéseket ;) Mint ahogy azzal is meglepett, hogy az úton én húzhattam végig a gyerkőcöket a cuccunk egy részével együtt :D Indulás előtti este derült ugyanis ki, hogy csak az én bringámra tudjuk rögzíteni az utánfutót :P Persze rögtön jött az ötlet: cseréljünk kerékpárt? De sajnos férjem bringája mérete és férfi vázas volta nekem kicsit sem volt kényelmes :/ Így aztán maradt a nem tervezett verzió: én kezdtem húzni a rakományt. Voltak szakaszok, ahol le kellett állni és gyalog tolni a szerelvényt, de ez kb egy-két kilométernyi táv volt összesen a 220-ból. A maradékon bizony én küzdöttem végig magamat és voltak igencsak kemény, emelkedős etapok is benne. De annál nagyobb megkönnyebbülés volt aztán sebesen suhanni lefele a lejtőn és boldogan kacagni bele a süvítő szélbe: "Suhanuuuunk!" Leírhatatlan élmény volt, most is mosolyra görbül a szám, ha visszagondolok ezekre a pillanatokra. Badacsonyig volt kemény a túra, ott volt egy pihenőnapunk, majd újult erővel kerekeztük végig a tó másik felét is. Fantasztikus napok voltak, és bár a futás kimaradt, azt hiszem a combizmok, na meg a kitartásom igencsak fejlődtek ezalatt ;) Na de ideje a futást is visszahozni a mindennapokba, hiszen alig két hónap is rajtol a Wizzair. Bevallom, most épp kicsit parázós időszakomban vagyok... Időközben kiderült, hogy új útvonalon, szinte végig a rakpartokon fogunk futni, ami eléggé ijesztő számomra... A kondimat visszavetik a kihagyások, a vakáció és két gyerek mellett nagyon nehéz tartani az edzéstervet... De semmiképp nem adom fel, edzem, ahogy csak tudok és remélem, hogy szeptemberben is szerzek majd suhanós, mosolyra fakasztós pillanatokat magamnak <3  

More blog posts

Itt a vége…

Hát igen, eljött ez a pillanat is :) Végére ér a kampányom és lassan lezárul a profil is. Mindenképpen szerettem volna még írni egy bejegyzést, mert szeretem lezárni, összegezni a dolgokat és hát igen, az Élménykülönítmény hónapokon át életem része volt. Tavasszal jelentkeztem, akkor még csak motivációt keresve, bevallom kicsit saját magamat segítve, és itt az ősz, én pedig sokkal sokkal többet kaptam, mint vártam az elmúlt hónapokban. Egyrészt támogatásokat tekintve, hiszen pár hónapja még azon görcsöltem, hogy gyűlik össze legalább fele a célomnak, most pedig boldogan jelenthetem, ...

Státusz: Célba ért

Igen. A rövid lényeg és valójában a legfontosabb dolog: célba értem a vasárnapi futáson :) Kemény...nagyon kemény küzdelem volt, de ma már örömmel jelentem, hogy megnyertem a csatát ;) Vasárnap még valami olyan címet adtam volna a bejegyzésnek, hogy "Félresikerült félmaraton"... :D De pár nap múlva már valószínű úgy írnék, hogy "Utolsóként az első" :D Azt hiszem ezzel el is árulom, hogy elég vegyes érzelmekkel zártam a napot és sajnos elmaradt a várt eufórikus állapot. Mostanra már sikerült a mosolygós oldalra billentenem magamat és őszintén jó érzésekkel gondolok vissza a második ...

Örömkönnyek és öröm körök

Itt ülök hosszú percek óta a billentyűzet felett és próbálom szavakba önteni az elmúlt hét történéseit... Aki ismer, tudja, ritkán van olyan, hogy nem bírok dumálni :D Hát most ez olyan... Azt persze pillanatok alatt le tudom írni, hogy alakultak a futásaim az előző héten, kezdem is ezzel, hátha közben jön az ihlet. ;) A 19-i 19 km után hagytam magamnak egy kis pihenőt és csak csütörtökön futottam újra. Akkor volt az Élménykülönítmény Piknik a Margit-szigeten. Kellemest a hasznossal összekötve hazafele futva jöttem a rakparton, így letudva egy kényelmes 10 km-es távot :) Szuper volt ...