Ez már a harmadik alkalom, hogy lilapólóban fogok futni a Bátor Táborért. Az elsőnél még inkább magamat kerestem: mire vagyok képes, hogyan tudok kitartani. A másodiknál már tudtam, hogy ez több, mint egy verseny. Most pedig egyszerűen csak azt érzem, hogy itt a helyem.

Első alkalommal 10 km-t futottam, akkor 31.000 Ft-ot gyűjtöttem. Másodszor már félmaratont futottam és 209.000 Ft került a Bátor Táborhoz. Most, harmadik gyűjtésemen az első maratoni távomra készülök és szeretnék még több támogatást is szerezni.

Az elmúlt években a futás számomra rutinná vált. Nem mindig könnyű, nem mindig motiváló, de itt vagyok a leginkább nyitott és leginkább önmagam. A magánéletemben introvertált embernek gondolom magam, nagyon kevés esetben teszek kivételt. Futás közben viszont könnyebben megnyílok, mert biztonságos közegnek érzem. De ilyenkor van idő gondolkodni, rendet tenni, és emlékeztetni magam arra, hogy mennyire sokat ad nekem ez a mozgásforma nap, mint nap.

A Bátor Tábor pontosan ezt adja meg a gyerekeknek és a családjaiknak: biztonságot, élményt, levegőt. Olyan pillanatokat, amelyek nem a betegségről szólnak, hanem a játékról és a nevetésről. Ezért futok most is.

Ha úgy érzed, hogy örökbe fogadnád a kilométereimet, akár egy kisebb összeggel is, tudd: jó helyre kerül.

Köszönöm, ha adományozol és támogatod a Bátor Tábor munkáját 💜