Egy reggel arra ébredtem, hogy végre igazán jól érzem magam a bőrömben. Imádom a munkám, sikeres vagyok, van hol laknom, van egy stabil párkapcsolatom, megvehetem amit megkívánok, és a barátaimnál jobbat kívánni sem lehetne. Körbenézve a világban arra jutottam, hogy igazán szerencsésnek mondhatom magam. Ezért úgy döntöttem itt eljött az ideje, hogy szerencsémet valahogy megosszam azokkal, akiknek kevesebb jutott. Körülnéztem, és rátaláltam a Bátor Táborra. Fogalmam sem volt, mibe vágok bele, de megbíztam az ösztöneimben, amik azt súgták, itt bizony nem csak adni, de kapni is fogok, méghozzá nem is keveset. Így is lett! Idén voltam először önkéntes, és talán eddigi életem legizgalmasabb 10 napján vagyok túl. Mivel egy évben csak egyszer adatik meg ez a csoda, úgy döntöttem megragadok minden alkalmat, hogy segíthessem az alapítvány munkáját, hogy közel maradhassak hozzájuk. Így hát beálltam az Élménykülönítménybe. Most téged kérlek arra, hogy segíts nekünk. Fogadj örökbe egy kilométert a futásomból, hogy még sok-sok évig táborozhassanak beteg gyerekek a Bátor Táborban!