A futás számomra az utóbbi évek egyik nagy ajándéka. Kikapcsol, feltölt, megnyugtat, felpörget - mikor minek van itt az ideje. Élvezem a tájat, a nyugalmat, a naplementét, a szellőt, a napsütést, a friss havat, és még az esőt is. :-) A hosszútávfutás többnyire magányos dolog, önmagunkról szól. Ezen szeretnék most túllépni és az októberi maratont az Élménykülönítmény tagjaként lefutni. A Bátor Tábor egy kis csodavilág, ahol évente több, mint 800 daganatos, cukorbeteg, hemofíliás és krónikus ízületi gyulladásban szenvedő gyermek részesül - nyolcnapos teljesen ingyenes turnusokban - gyógyító, megerősítő élményekben. A gyógyuláshoz vezető útjukon lényegesen több bátorságról, kitartásról, erőről és hitről tesznek tanúbizonyságot, mint ami egy maratonhoz szükséges. Egy kedves ismerősöm így foglalta össze tábori élményeit: „A Bátor Táborba, ha belép egy visszahúzódó, félénk, lefele nézve kullogó táborozó, akkor máris észreveszi, hogy ez egy másik világ. Ebben a világban a megkülönböztetés, a szomorúság és a mindennapi gondok helyett a tolerancia, az összetartás és a jókedv kerül előtérbe. E mögött azonban hatalmas önfeláldozó munka van, amit önkéntesek - más nevükön cimbik - hoznak létre. A szakmailag felkészült cimbik pozitív hangulata ragadja meg a táborozókat is. És valóban már az első nap után az előbb említett félénk táborozón lehet látni egy-egy nevetést, mosolyt mintha már-már feloldódna. A későbbiekben már csak arra eszmél, hogy állandóan mosolyog. Ennek az állandó mosolygásnak persze ára van, mivel kialakul egy jókora izomláz az arcon. :) A fantasztikus az egészben, hogy az első nap megérkezett félénk táborozók a végére teljesen feltöltődnek, mosolyognak, nevetnek és önmaguk lehetnek. Ami a legfontosabb, hogy a legtöbb gyereknek egyébként nem is lenne lehetősége semmilyen közös táborba menni, még csak az osztályukkal sem, de itt a Bátor Táborban minden kötöttség nélkül önfeledten kikapcsolódhatnak és egy kis időre elfelejthetik az egyébként komoly és soha meg nem gyógyítható betegségüket, miközben új, talán életre szóló barátokra lelnek. Nekem szerencsére volt/van lehetőségem több dolog, esemény kipróbálására az eddig az életem során, de mégis úgy gondolom és fogom is életem végéig, hogy a Bátor Tábor a legcsodásabb dolog, amiben ember részt vehet.” (Tóth Klári) Kérlek, ha teheted, fogadd örökbe egy kilométeremet, egy-két ezer forint felajánlásával! Bátor Tábor - ahol mindig süt a Nap :-) https://www.youtube.com/watch?v=uztRjUnQUto Köszönöm a segítséged!