Jótékony céllal úszok a súlyos beteg gyerekek élményterápiás táboroztatásával foglalkozó Bátor Tábor Alapítvány jótékonysági sportközösségének tagjaként. Adománygyűjtési célom 150.000 Forint. Kérlek, segíts Te is az elérésében: fogadj örökbe egy kilométert az úszásomból! Lengyel Stella Andrea vagyok, a Debreceni Szenior Úszóklub tagja, immár harmadik éve. Foglalkozásomat tekintve egészségügyi laboráns vagyok a Debreceni Vérellátóban (vegyész technikus). Részt vettem már számos medencés hosszú pályás sprintversenyen (kategóriámban 9x-es szenior magyar bajnok vagyok), de hamar rájöttem, hogy nekem a hosszú táv lesz a fő profilom. Több 12, és 24 órás medencés rendezvényen, valamint egy jó pár nyílt vízi eseményen is indultam már. Jelenleg a medencés ultra távok között 45 kilométer a rekordom, melyet 2016 decemberében Szarvason teljesítettem 24 óra alatt. Tavalyi céljaim: A Balaton-átúszásra sajnos nem került sor az időjárás miatti halasztásból kifolyólag, viszont medencében teljesítettem a távot 1 óra 50 perc alatt. Részt vettem nyílt vízi versenyen a Holt-tiszánál (3000 m), indultam a Tisza-tó átúszáson (2000 m), és a velencei-tavi túratriatlonon is (L (hosszútáv): 3000 m úszás (2×1500 m) - 14,5 km kerékpár - 6,8 km túra - 15,5 km kerékpár). Fő versenyem pedig a Szenior Vizes Világbajnokság volt, ahol 3 km helyett 2,4 km-t teljesítettem nyílt vízen. Az időjárás miatt rövidítettek a pályán, hiszen a szél, a hullámok, a széllökések okozta vízpermet is nehezítette az úszást. Emiatt egyéni csúcsot ugyan nem sikerült úszni, de nem sajnálom, hiszen minden nyílt vízi verseny más és más. Minden esetre sok tapasztalatot gyűjtöttem, és nekem ez a lényeg. A felkészülésem sajnos nem volt zökkenőmentes úszóedzői tanulmányaim (júniusban sikeres vizsgát tettem), munka és úszásoktatás mellett. Illetve a munkabeosztásom miatt edző nélkül, önállóan kellett felkészülnöm. A 2019-ben pedig 2 hét alatt,campingről campingre haladva körbe szeretném úszni a Balatont! Eredetileg idén terveztem volna, de 01.15-én műteni fognak csípőprotézissel. Anatómiai rendellenességem miatt (nevezhetjük csípőficamnak, bár nem teljesen az) egyre többször fáj (a porckopásnak köszönhetően), és ez sajnos ellehetetleníti a nagy terveimet. Szeptembertől minden hónapban 10 napot arra fogok áldozni, hogy munka mellett annyit úszok, amennyit csak időm enged. Természetesen figyelembe veszem a fokozatos terhelés elvét, 5 km-rel kezdem, és hétköznap minimum 10 , hétvégén a 20 km-ig is el szeretnék jutni. Így készíteném fel a szervezetem mind mentálisan, mind fizikálisan a nagy megmérettetésre. Kisebb távokon már nyáron is tervezek indulni nyílt vízen (2-5 km), de az év első fele mindenképpen a regenerációról fog szólni. 2017.10.28-án, szombaton rendeztem magamnak még egy utolsó 12 órás "versenyt" a műtét előtt a Debreceni Sportuszodában, ezzel megetetve lelkem kihívásokra éhező felét a kényszerszünet előtt. Célom az eddigi 12 órás rekordom (20 km) megdöntése volt, melyet Székesfehérváron teljesítettem tavaly: ez sikerült is, 27 km-ig jutottam el a nyitvatartási időben. Jelen adománygyűjtési tervemmel már másodjára leszek Élménykülönítményes sportoló. Kérem, aki teheti, támogassa a Bátor tábor kis lakóit adományával!