A táborban az önkéntes képzésen többször is elhangzik: figyeljünk oda a saját jóllétünkre is, hiszen csak akkor tudunk a gyerekeknek is adni. Mindenkinek mást jelent a jóllét fogalma, és belegondolva ez egy folyton változó dolog, amelynek egyensúlyát nem mindig könnyű megtalálni. Sok tényezőn múlik, és gyakran egészen apróságok döntik el. A táborban folyamatosan tanulom, hogyan tudok magamra is odafigyelni, és közben a saját magammal szemben támasztott elvárásokat is rugalmasabban, néha egészen „fluidan” alakítani. Szeretném ezt a korábban szinte ismeretlen, vagy sokszor rosszul használt fogalmat – a „jóllétet” – a hétköznapjaimba is beépíteni. Az ember addig, amíg valamilyen okból nem billen ki az élet egyensúlyából, viszonylag könnyen tudná tartani ezt az állapotot. Biztosan ismerős a helyzet: „ezt még gyorsan befejezem, és utána elmegyek inni/enni/mosdóba…” – és mire észrevesszük, már annyira túlfeszítjük a húrt, hogy ingerültek leszünk. Ha ezekre az apróságnak tűnő dolgokra jobban odafigyelnénk, talán kevesebb „kajaszörny-effektus” történne velünk. Ez persze csak egy egyszerű példa a hétköznapok ritmusából. A Bátor Tábor sok táborozó számára jelenti a hétköznapokból való kiszakadást: a feltöltődés idejét és helyszínét. A tábort elhagyva újult erővel, új eszközökkel térnek vissza a saját hétköznapjaikba, ahol már egy kicsit jobban oda tudnak figyelni magukra. Ehhez most te is hozzájárulhatsz – akár adományozóként is.