Június 27-én lett volna (ez eredeti kiírás szerint) az átúszás, de a vírus felborította a terveket. De nem lustálkodtunk, erre a napra találtunk más kihívást, elmentünk mászni a gyerekekkel. Természetesen Élménykülönítményes pólóban. ? Én a karantén közepe felé el is engedtem idénre az úszást. Aztán pár napja jött szembe a hír, hogy augusztus 1-jén mégiscsak megrendezésre kerül. Nagyon fellelkesültem. Ma lementem az uszodába letesztelni, mennyire tunyultam el a bezártság alatt. Na nem mintha a hómszkúl és hómofisz mellett lett volna idő tunyulásra. És valóban, annyira nem ment rosszul (mármint önmagamhoz képest), két km-t letoltam egy óra alatt. Közben a Bátor Tábor dolgozói sem unatkoztak, minden erejükkel azon dolgoztak és dolgoznak folyamatosan, hogyan tudnának a beteg gyerekeknek olyan programokat kitalálni, amihez nem kell kimozdulni, és mégis tudja őket erősíteni, mint a tábori programok.  Digitális Bátor Tábort építettek, bár nem a hatvani táborhely napsütötte tópartján, de mindenre van megoldás. Online interaktiv foglalkozásokat szerveztek, hogy segítsék a vírus okozta félelmek leküzdését. Bár A Bátrak betegségükből kifolyólag már megtapasztalták hónapokig, néha évekig, mit jelent a félelem és a bizonytalanság, barátoktól, osztálytársaktól való távolmaradás, izoláció. A digitális tábor segítségével újra kapcsolatba kerülhettek egymással, sorstársaikkal, a játék gyógyító ereje pedig segít a félelmeik leküzdésében. Én idén is azért fogom átúszni a Balatont, hogy a Bátor Tábor Alapítvány munkáját adománygyűjtéssel segítsem. Segíts Te is azzal, hogy vásárolsz pár métert a leúszott kilómétereimből!