Terepre váltás

Tegnapi nap folyamán egy újítás került az edzésembe. Eddig a futásaim nagy részét a Margitszigeten teljesítettem, ahol a rekortán pálya minden egyes apró szegletét ismerem már. Olykor voltak a Hármashatár hegyre való felfutások és a belvárosban, rakparton teljesített hétvégi hosszú futások is. Még is kellett valami új inger, valami, ami nem megszokott és kizökkenti az agyamat is egy picit. Moncsi ismerősöm által értesültem egy TTT eseményről a Farkas-erdőben. Tökéletesnek gondoltam, hogy ezt meg kell csinálni. Még ha a sportrendezvény leginkább a túragyaloglásról szól, én a 14 km-es távot futással teljesítettem. Nagyon kellemes meglepetés ért. Mindig szeretek Budapesten új helyeket megismerni és felfedezni. A Farkas-erdő egy igazi gyöngyszemnek számít a betondzsungel közepén. Ez a kis erdő, ami Újpesten található igazi futóterep is egyben. Sok, egymást keresztező és az erdőt hosszában átszelő ösvények vannak. Ehhez ha hozzátesszük a Megyeri patakot, ami mentén ugyan csak lehet futni, már is kapunk egy izgalmas futópályát. :) Egy kellemes futással lettem gazdagabb. A tempó az én edzettségemhez mérten laza 5:30min./km körül volt és még beszélgetni is tudtam mellette. Számomra ez pozitív visszajelzés is volt, hogy a felkészülés során éppen hol is tartok. Úgy érzem, hogy a sebességgel nem lesz majd probléma. :) A futás során egyetlen ijedtségre okot adó momentum volt. Ez pedig a főváros fölé megérkező vihar. A Budai hegység felé elnézve pici aggódás lett úrrá rajtunk, főleg, amikor az eget bevilágító villámok is megjelentek. A TTT esemény teljesítése során azonban csak a vihar szélét csíptük meg egy kicsit. Pár csepp eső és az erősebb szél nem tudta elrontani a futás örömét. A pozitív élmény olyan hatással volt rám, hogy a terepen való futást még párszor be fogom iktatni a felkészülés utolsó heteibe is. Mentálisan és fizikálisan is felfrissültem. Egy futás során meg nem nagyon kell ennél több. Egy kis újdonság és már is izgalmasabb az edzés. :)

More blog posts

Hegynek fel

Tegnap ismét hegyifutás volt a penzum (Hármashatárhegyre fel és le - 17 km), ami már önmagában is nehéz edzés. Ehhez jött a 32-33 fokos hőség. Kellőképpen megizzadtam szó se róla. De most már érzem az elmúlt hónapok kemény alapozó edzéseit. Fáradtabbak a lábaim. Nem mindig tudom azt a tempót menni, mint amit szeretnék. Megállni nem lehet. Mégis csak életem első maratonjára készülök. És hétvége óta már az Élménykülönítmény tagja is vagyok. Szóval nem csak magamért futok. Több ezer gyerekről van itt már szó. Hegyre felfelé futva sokszor eszembe jutott a verseny, hogy miként fog kinézni és ...