(Magyar) Hol volt, hol nem volt... kezdődhetne a történet, ha mese lenne. Azonban ez a varázslatos világ, amelybe még 2009-ben volt szerencsém önkéntesként belecsöppenni, teljesen valós és létező. A Bátor Tábor számomra a világ közepét jelenti, és sokan vagyunk, akik „végre itthon” felkiáltással lépjük át a kapuját.

Épp 2 éve, az Élménykülönítmény zászlaja alatt futottam le életem első félmaratonját – fantasztikus élmény és tapasztalat volt! Idén újra megmozdult bennem valami, amely végül szilárd elhatározássá nőtte ki magát: ismét NEKIFUTOK! Hosszú kihagyás után most sem lesz könnyű, de már a maga a döntés hatalmas löketet adott, és engem is meglep, mekkora testi-lelki erőt ad az embernek, ha egy jótékony célt tűz ki maga elé.

Szilárdan hiszek benne, hogy mindannyiunkban ott van az erő, hogy – legalább egy kicsit –jobbá tegyük a világot; a magunk módján. És ha ez a hit elhatározással és tenni akarással párosul, nyert ügyünk van. Gandhi szavaival élve: „Mi magunk legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk a világban.”

Élénken él bennem egy tavalyi tábori képzés gondolata: „itt senki sem magányos farkas”. Bár a félmaratoni távot egyéniben fogom teljesíteni, egyúttal adománygyűjtési céllal is rajthoz állok, mely során szükségem van Rád is! Legyen egy kicsit mindnyájunké ez a 21 km. A legapróbb támogatás is számít. KÖSZÖNÖM, ha bízol bennem, ha szorítasz, ha megosztod a futásom hírét, vagy ha egy számodra nélkülözhető összeggel hozzájárulsz a súlyos beteg gyerkőcök élményterápiás táboroztatásához.