Szeretek adni. Ha adhatok, önzetlennek, nemesnek, kiváltságosnak, bőkezűnek érezhetem magam. Ami nekem talán több boldogságot okoz, mint az adományom annak, aki megkapja. Minden munka, amit ennek érdekében teszek, örömmel tölt el. Azért pedig, hogy ez a lehetőség adott, már, mint hogy képes vagyok mások érdekében bármit is tenni, igenis hálát kell adni:) Kedves rokonom, barátom, kollégám, ismerősöm, aki olvasod a felhívó levelemet! Egy számomra nagyon fontos alapítvány jótékonysági akciójához kapcsolódtam néhány héttel ezelőtt. Adománygyűjtési céllal fogok futni 2018. október 6-án a 33. SPAR Budapest Maraton Fesztiválon a Bátor Tábor Alapítvány Élménykülönítmény nevű jótékonysági futócsapatában. A Bátor Tábor Alapítvány több mint tizenöt éve foglalkozik daganatos és krónikusan beteg gyerekek és családtagjaik élményterápiás táboroztatásával. A hatnapos táborokban olyan kis betegeken segítenek, akik hónapokat, sokszor éveket töltöttek vagy töltenek a kórházban, az életükért küzdenek. A fájdalmas és kétségekkel teli kezelések közben jelentősen csökken a gyerekek önbizalma, elszántsága és gyógyulásba vetett hite. A Bátor Tábor évente közel 1000 súlyosan beteg gyereknek és családtagjainak biztosít sikerélményekben és megerősítésben gazdag vidám programokat – olyanokat, amiket a gyerekek a betegségükből kifolyólag máshol nemigen próbálhatnának ki. Legyen szó evezésről, lovaglásról, íjászatról, kézművességről, táncról, zenélésről, sportról, színjátszásról vagy magas-kötélpályás foglalkozásról, minden program lényege, hogy a táborozók biztonságos közegben szerezzenek új élményeket, kitágítsák saját határaikat, hogy hatásukra újult erővel térjenek vissza a küzdelmekkel teli hétköznapokba. Ez a tábor nem a betegségről, a korlátokról, a fájdalomról, vagy a tehetetlenségről szól, sokkal inkább az életről, a lehetőségekről, a mosolyról és az összetartozásról. Az Élménykülönítményhez való csatlakozásom révén most nekem is lehetőségem nyílt arra, hogy segítsem ezeket a gyerekeket. Két évvel ezelőtt láttam neki futni. Már akkor tudtam, hogy a futásommal, nem csak „saját magamon akarok segíteni”, hanem – ami egyébként a legnagyobb motivációt adta – jótékony célt is akarok szolgálni. Az első futóversenyemen úgy döntöttem, a 10km-es távot próbálom ki, aztán jöhet a fél Maraton :). Adománygyűjtési célom 150.000 Forint. Ha teheted, segíts Te is a célom elérésében: fogadj örökbe egy kilométert a futásomból egy-két (vagy akár több:)) ezer forint felajánlásával! Ez az összeg azt gondolom, hogy nem megterhelő, ugyanakkor minden összeg számít, sok kicsi sokra megy! Ha a jótékonykodás mellett döntesz és a honlapon annak megfelelően választasz, látni fogom a felajánlásodat, amit így módomban áll majd személyesen is megköszönni. Ha inkognitóban szeretnéd tartani magad, most, ezúton előre is köszönöm a támogatásodat. Hiszek benne, hogy a rokonaim és barátaim mozgósíthatók egy ilyen jó ügy érdekében. Kérlek, erősíts meg ebben! Ha teheted, továbbítsd a kérésemet barátaidnak, ismerőseidnek, hozzátartozóidnak is! Ajánlom figyelmedbe ezt a videót a Bátor Táborról: https://www.youtube.com/watch?v=ZzXFQDiDS_I