Bátraké a szerencse. 7 éve kezdtem el önkénteskedni a helyen, ami azóta is transzformatív és jellemformáló élményt nyújt minden alkalommal, amikor belépek a hatvani tábor kapuján a Bátor Táborba. Szeretem tudni, hogy amit teszek a táborban hozzáad valamihez, és szeretem tudni, hogy minden hossz, amit megúszok a következő két hónapban, az majd szebbé teszi a világot. Ezért fogok június 20-án 4500 métert úszni a 4. MOL Öböl-átúszáson. Miért csinálom? Csinálom, mert inspirálnak a gyerekek, akikkel táboroztam a nyári táborokban: mert tudnak huncutok lenni, őszintén kapcsolódni, és bátrak lenni a betegségük árnyékában is. Csinálom, mert felnézek a családokra a családi táborokban (kicsik, nagyok, tesók), akik együtt élnek meg valami különlegeset, saját kis megállóikkal a közös úton a táborban: mert micsoda felszabadultság, amikor együtt szerepelnek egy beöltözős kihívásban. Csinálom, mert minden nap eszembejutnak a táborozóink a Lélekmadár táborból, akik elvesztettek valakit: akik kitartanak velünk, és minden fájdalmat megélve újra tudnak örülni, pillanatokat megélni és szépséget találni az életben. Mit csinálok? A következő 50 napban mindent meg fogok tenni, hogy jól felkészüljek erre a versenyre: egyszer már siekrült átúsznom a Balatont, és most újra rajthoz állok: Hetente legalább háromszor-négyszer elmegyek majd úszni, fokozatosan növelve a távot, hogy június 20-án felkészülten álljak majd a Balaton helyett a Duna partján. Mellúszás / Gyorsúszás a célom. Miért támogass? Támogass engem, hogy támogassuk együtt a krónikusan beteg gyerekeket / családjaikat / illetve azokat a családokat, akik elvesztették a gyermeküket. Tegyünk együtt azért, hogy nekik lehessen egy szebb holnap!