Kiss Róbert
Írj magadról valamit!
Kampányok (1)
Blogbejegyzések (6 )
Életem első versenye – lezáró bejegyzés
Ahogy közeledett a verseny napja, úgy növekedett bennem az izgatottság érzése. Több oka is volt ennek mindamellett, hogy az első versenyemre készültem. Gyermekeim a héten lebetegedtek, szuper, vajon ott tud lenni a családom szombaton, hogy szurkoljon nekem? Az adománygyűjtési teljesítményem stagnál 40%-on. Gyűjtésem nagy részét a családomnak és 1-2 barátomnak köszönhetem. A profilom látogatottsága a béka segge alatt. És vajon a bokám bírni fogja? Kedd reggel futottam utoljára és rendesen bicegtem a héten munkában, bár lassan kezdett jobb lenni. Péntek volt a fordulónap. 3 támogatóm is ...
Verseny előtt… beszélgetés Roland barátommal
„Futás közben mindig a legszűkebb keresztmetszet az, ami az adott szituációban problémát fog okozni, és ez a legszűkebb keresztmetszet nem egy statikus állapot, mert ez a te aktuális erőnléti és fizikai meg egyébként lelki állapotodtól is függ. Két nagyon nagy összetevője az izomrendszered és a keringési rendszered… ha nagyon sokat és gyorsan futsz, akkor vagy a keringésed vagy az izomrendszered fogja először feladni. Kezdő futóknál az szokott lenni, hogy szuflával nem bírják, mert a keringésük nem jó, meg az erőnlétük valamilyen. A keringése fel fogja adni, mert egyszerűen a szív és ...
4-5-6. edzés
Kimaradt pár blog bejegyzés, mert kicsit összesűrűsödtek a programok, több munkahelyi workshop és meeting miatt a tervezettnél csak rövidebb súlyzós edzések jöttek össze. És hát sajnos a jobb bokám sem nagyon támogat abban, hogy úgy nyomjam a kilométereket, ahogy szeretném. Nem most kezdődött, az első tízes után éreztem, hogy meghúztam a szalagokat, de hiába pihentettem, minden futás után durván jön a fájdalom. Kezdek izgulni, mert a jövő hétvégén már élesben is kipróbálhatom magam: október 6-án délután startol el a 10 km-es táv futócsapata. Izgulok azért is, mert egyre több minden ...
3. edzés
A mai reggel másodszor futottam le életemben a 10 km-es távot. Az első alkalommal semmi stratégiám nem volt; egy céllal indultam neki, hogy legyőzzem magam, illetve, hogy felmérjem, hogy vajon meg tudom-e egyáltalán csinálni. A második alkalommal már igyekeztem beépíteni pár dolgot. Ami hihetetlenül jó, hogy van egy tényleges közösség, aki önzetlenül támogat és ez óriási erőt ad. A támogatásba értem azt, amikor az Ausztráliában élő barátomtól reggelre fogad egy printscreen arról, hogy mennyit futott "velem", vagy a jó pár "cudos" Strava-n keresztül, vagy a segítő kommentek, hogy mire ...
Felkészülés #2. nap: egy nehéz éjszaka nappala
Kemény éjszakán vagyunk túl. Én voltam a szerencsés, akinek jutott 3 óra alvás, a feleségem kevésbé örült a kb háromnegyed órányi pihenésnek. Amikor épp nem a nagyfiunk sírt, vagy ordított, akkor a kicsi kezdett rá. Próbáltam mindent, nyugtatni, simogatni, mellébújni, átölelni, de sokáig nem tartott a hatás, kezdődött újra a visítás. Hajnal 2kor már úgy voltam vele, hogy ennyit csak nem bír ki ébren egy 2 és fél éves és hamarosan „összeomlik”. További 1 óra múlva viszont már nem voltam ennyire toleráns és hát eleresztettem a hangom, fenyegettem, különböző büntetéseket helyezve kilátásba, ...
Első edzés nap: ?️
Hát mit is lehet csinálni ha esik? Én úgy döntöttem, hogy bent maradok és inkább erőnléti edzést tartok. A nagyfiam segített, hogy érezzem a súlyát. ?
Hírlevél
Iratkozz fel, ne maradj le az Élménykülönítmény és a Bátor Tábor híreiről! Nem spamelünk, mégis mindent megtudhatsz közösségi programjainkról, edzéseinkről, versenyekről és arról, adománygyűjtéseddel hogyan változtatod meg súlyosan beteg gyerekek életét!