A nagy próba

A mai napra a tervem előzetesen az volt, hogy délelőtt úszom egy kisebbet, délután pedig letekerek Balatonalmádiba, kicsit élvezem a Balaton partot, majd erőt gyűjtve valami finom étek elfogyasztásának segítségével visszatekerek Veszprémbe. De máshogy alakult. Reggel nehezen ébredtem,ráadásul, ahogy számolgattam a napokat, tervezgettem a heti edzéseket, rá kellett jönnöm, hogy egyéb elfoglaltságok miatt tulajdonképpen csak a mai és a holnapi nap alkalmas a nagy főpróbára. Így hát szegény biciklim ma is parlagon hevert,majd valahogy kárpótlom, én pedig megcéloztam az uszodát. Mindenképpen szükségét éreztem, hogy legyen egy ilyen "főpróba" a felkészülés során, hogy ússzak egy, az átúszás 5200 méteréhez közelítő távot. Azért is, hogy felmérjem, hogy milyen formában vagyok, hogyan reagál a testem, hol fáradok el, megtalálom e azt a tempót, amivel végig bírok menni stb. Bemelegítés közben azt beszéltem meg magammal, hogy a 4000 méter a minimum, de jó lenne az 4500-at megcélozni. Aztán bevetettem magam a vízbe. Ma elég hamar rátaláltam a jó tempóra, könnyedén ment az első 2000 méter, aztán 2600 méter után 5 perces kényszerpihenőt tartottam. Hiába a természet néha hívogatja az úszót is.  Bekaptam két szőlőcukrot is és újra nekiveselkedtem. 3300-nál volt egy kisebb mélypont,de 3500-nál már tudtam, hogy megcsinálom a 4500 métert! És így is lett. És azt kell hogy mondjam, hogy elégé egyenletesen sikerült végig úsznom: az első 2000 métert 60 perc alatt, a másodikat 65 perc alatt, a maradék 500 métert 20 perc alatt. No igen itt azért már érezhető a lassulás.  Tudom, a Balatonban más lesz majd úszni, de azért ez így egy jó alap. És még van bő két hetem edzeni! És ahogy én is lassan a felkészülés vége felé közeledem, úgy a célul kitűzött összeg is hamarosan összegyűlik. Bizony, bizony! És ez nektek köszönhető! Nagyon köszönöm mindenkinek, aki segített akár adománnyal, akár megosztással! Köszönööööm!

További blogbejegyzéseim

Ketten

Ma délelőtt úsztam még egyet a Balatonban, szombat előtt az utolsót. Lágy volt a Balaton, csendes, nem hullámzott, csak engedte, hogy haladjak, úgy ahogy nekem jól esik. Néha azt éreztem, hogy csak mi ketten vagyunk. A víz és én . Partnerek vagyunk, barátok.  Most ahogy próbálom leírni az élményt, nehezen megy, és hangozzék ez csöpögősen, bárgyún, de valahogy kellemes melegség önti el a mellkasom. Ez van!  Nevezhetjük talán boldogságnak…

Végre a Balatonban

Múlt hét pénteken végre-végre sikerült a Balatonba vetni magam! A víz hőmérséklete egyenesen csodás volt, kellemesen langyosnak éreztem, sőt néhány száz méter úszás után néha már vágytam volna a hidegebb vízre.Tudni kell rólam, hogy pár hónapja tanultam meg úgy úszni, hogy közben letegyem a fejem a víz alá. Így hát picit izgultam, hogy hogyan fogok megküzdeni a hullámokkal. De kegyes volt a Balaton, mintha csak tudta volna, hogy először úszom így a vizében. Eleinte éppen csak hogy fodrozódott a felszíne, majd később, mintha csak azt mondta volna, hogy na jó, megy ez neki, ugorjunk egy ...

Intenzívebben…

Még három hét van hátra az átúszásig… Egyre izgatottabb vagyok!!! A héten már intenzívebben edzek és igyekszem arra is figyelni, hogy megfelelően táplálkozzam. Több zöldség kerül a tányérra (nekem, krumplizabálónak ezért magamra kell szólni ), és edzések után figyelek arra, hogy megfelelő mennyiségű fehérjét is vigyek be. A mai úszásra azt terveztem, hogy csak 2000 métert teszek meg, viszont egy gyorsabb tempót szeretnék diktálni. Nos 60 perc alatt sikerült leúsznom a távot, amivel elégedett vagyok. Csináltam is magamnak egy isteni rántottát jutalmul. Lassan melegszik a Balaton vize, ...