Folytatva az előző gondolatmenetet... ...ha már gyermekként megtanulják, ha megtanulták érzik, hogy ez jó, és kiegyensúlyozottak lesznek, más lesz a felfogásuk. De ami a legfontosabb, tudni fogják, hogy ez nem minden társuknak adatik meg. Felmerül majd bennük a kérdés, vagy összetalálkoznak a lehetőséggel és felismerik majd a segítségnyújtás lehetőségeit. Nem tudhatjuk, mi lesz a gyermekeinkből, akárhogy neveltük is őket. Csak remélhetjük, hogy valamit tettünk helyesen is :) Akárhogy is, viselkedésünkkel példát mutatunk a környezetünk felé, képviselünk, kisugárzunk EGYFAJTA szemléletet. De van, hogy a világ MÁSFAJTA nézeteket vár el. Lehet visszavonulni, és lehet fejet felszegve akadályokat áttörni. Bármiért. Körülbelül ilyen dolog az adománygyűjtés folyamata és itt hatalmas tisztelet, köszönet azoknak, akik ahogy meglátják már kattintanak is a támogat-gombra :) De mások ...elismerik, örülnek neki, egyfajta társadalmi elvárás a rászorulók támogatása - kiemelten fontos a daganatos, súlyosan sérült gyermekek támogatása- szavakkal támogatják a kampányodat, de amikor rájönnek, hogy a jótékonyság a támogatók részéről pénzadománnyal jár, akkor jön a másfajta szemlélet; miért én támogassalak? Ott a kormány, a civil szervezetek, a gazdagok, a Fogtündér és a Télapó...ühüm. Oké és mész tovább. És vannak olyanok, akik nem csak a kampányodba szálnak be. Azt is meglátják, hogy ez a te részedről mivel jár és így is támogatni szeretnének. Téged. IS. Még akkor is, ha úgy érzed, hogy nem tettél semmit érte. Természetesen nem pénzzel, hanem a futáshoz szükséges ajándékkártyákkal. Nagyon kedves és zavarba ejtő ajándék, főleg, ha nem kicsi összegről van szó. Tegnap két ilyenben is részem volt, egymástól függetlenül. Ezúton is szeretném megköszönni a támogatásotokat L. és E.