Rajt!
... ja, nem. Vagy igen? Most nem… Fárasztó kicsit a folyamatos készenlét. Ott állsz a rajtvonalon, és várod, hogy eldördüljön a rajtpisztoly. Nem tehetsz mást, csak vársz… az idő sajnos nem kedvez a szombati indításnak… talán a vasárnapi… talán… ma délben kiderül… (tik-tak-tik-tak…) Nem vagyok türelmetlen, inkább csak izgatott: szeretnék már ott lenni, újra megúszni, érezni, amit csak akkor érzek: azt a töltést, amit csak az átúszás ad. Korábbi bejegyzésemhez képest tisztult kicsit a kép fejben; mondják: az idő mindent megold. :) És tényleg: egy vasárnapi „jóidő” megoldaná például ezt most. :D :D :D Várjuk a mai döntést!!! Az adománygyűjtés a napokban picit megtorpant, de nagyon jól állunk: célunk 68%-a összegyűlt, ami 310.421 forintot jelent! Köszönöm, köszönjük! Szeretettel fogadjuk a további hozzájárulásokat. :)
More blog posts
Úgy volt, hogy úszunk…
Hónapokkal ezelőtt el lett döntve, hogy július 1-jén úszni fogok. Végül úsztam is. Aztán csak a helyszín és a táv volt más. :) Az eredetileg tervezett időpont miatt múlt vasárnap voltam medencében utoljára, hogy pihent legyen a testem az átúszásra. A halasztás miatt indokolttá vált egy újabb edzés beiktatása. 1 órát terveztem, nem többet; 2,3 km lett. Nagyképűség nélkül ki merem jelenteni, hogy igen jól megy, fizikailag készen állok, ahogy terveztem. Annyira könnyedén ment, hogy megint teliszaladt a fejem mindenfélével; az utóbbi hetek és napok eseményeivel: Anyukám balesetével, ...
Balaton, jövök!!! :)
Szombatra szerveztünk magunknak egy helyi Balaton-átúszást. A csapat 2/3-a volt jelen; össze is úsztunk együtt 20600 métert. Büszke vagyok a csapatomra!!! :) Hogy nekik milyen élmény volt, azt csak ők tudják. Én a saját tapasztalatomat tudom megosztani. Nos, meglepően jól ment. Féltávig csak a számolással volt bajom: könnyen elkalandoztak a gondolataim, és olyankor elfelejtek számolni. :) Mármint fejben követni, hogy hányadik hossznál járok. Szóval féltávnál éreztem, hogy - az emelt dózisú magnéziumadagom ellenére - érkezik a jobb vádlimba a görcs. Még éppen elcsíptem, és nem engedtem ...
45!!!
Csodálatosak és Nagyszerűek vagytok!!! Adományaitokkal elértük a célul kitűzött összeg 45%-át!!! Nem tudom elégszer megköszönni. Köszönöm, köszönöm... és még vagy 1000-szer KÖSZÖNÖM!!! Az úszásig még 16 nap van. Ha munkál benned az adakozó szellem, ne fojtsd el az érzést! Gyarapítsd a Bátor Tábor javára eddig összegyűjtött összeget! Ez a pénz biztosan nem vész el, csak átalakul. A Bátor Táborban gyereknevetéssé. Márpedig Paul Newman is megmondta a tutit: "A nevetés nagy valószínűséggel a legjobb orvosság." Ölellek Benneteket! :) Edina Ui.: hétvégén (nagy!) edzés!