Az maraton előtt kb. 1 hónappal esedékes 30 km-es futás nekem szinte mindig nehezebb, mint maga a maraton. Kevesebb az előkészület, nem annyira jó a frissítés, nincs rajtzóna, nincs felpörgetett hangulat, zenés pontok, szurkolók és célkapu sem. Nem is beszélve a Bátor Táboros szurkolócsapatról. :-) Tegnap reggel jó hangulatban indultunk férjemmel a Szentendrei-szigetre egy 30 km körüli futásra, melynek az első fele valóban csodálatos volt. Nagyon szép a táj, soha nem látott "nézőpontokat" fedeztünk fel (pl. amikor egyszerre látjuk a Pilist és a Börzsönyt), nyugalmas, békés, háborítatlan helyeken futhattunk. Aztán a fele környékén igen nehézzé vált az egész. Több út megszűnt, bozótosokban kötöttünk ki; lezárt részek, elkerített, fegyveres őrökkel biztosított területek állták utunkat és igen meleg is lett. Küzdelmes volt, na. Fizikailag ilyen rosszul futástól még soha nem lettem/lettünk. De már a mienk:) És a tévelygéseknek köszönhetően végül 31,9 km lett a teljes táv.... Jól esett az ebéd, uzsonnára pedig még egy Somlói galuskával is megjutalmaztuk magunkat. Nagy örömmel tölt el, hogy a gyűjtés is jól halad, köszönjük!!!! Október 7-én pedig reméljük, hogy ennél hűvösebb lesz...