Hatással vagyunk.

Sziasztok kedves Ismerősök és Ismeretlenek! Először is egészségben és sikerekben gazdag boldog új évet kívánok nektek! Habár pár hete megkezdtük utunkat a Hard Dog Race-re való felkészülésben és gyűjtésben, gondoltam összefoglalom röviden, hogy miért is vágtunk bele. A leghitelesebb összefoglaló egyébként a bemutatkozásomban leírtam, ennél jobb okokat nem tudok. Tovább gondolva és kicsit kifejtve azonban írok még egy okot: mert hiszem és tapasztalatom, hogy itt közép- és hosszútávú hatással vagyunk a hozzánk érkező táborozókra, önkéntesekre, velünk találkozókra. A mai világban sokan gondolják jogosan, hogy érdemes olyan szervezeteket támogatni, akik olyan tevékenységet végeznek, amelyek a mindennapi létfenntartáshoz nyújtanak segítséget. Ami miatt, viszont a sorsfordító élményeket nyújtó BT-t választottam, az nem más, mint az, hogy az élmények továbbgyűrűznek. Változik az életszemlélete, hozzáállása azoknak, akik megfordulnak nálunk, s nem csak rájuk van hatással, hanem a velük kapcsolatban lévőkre is. Máshogy állnak a célokhoz, feladatokhoz, de leginkább embertársaikhoz. Írok egy gyakorlati példát: Az utóbbi néhány hét - ami az adományozási kultúra legintenzívebb időszakát jelenti, számos egykori táborozónk, önkéntesünk támogatott például más projekteket, szervezeteket saját munkájával, pénzügyi adományokkal, egyéb figyelemfelhívással. Hiszem, hogy ennek egy kicsi része a BT-nek is köszönhető, hiszen saját tapasztalatuk által tudják, hogy jót tenni jó. A segítségnyújtás, az emberek felé való nyitottság, s a viselkedéssel mutatott példamutatás a BT kultúra része. Minél többen tudják megtapasztalni ezt a kultúrát, annál inkább hatással tudunk lenni a közvetlen és közvetett környezetünkre. Lehet, hogy ez egyben apróságnak, részben "túl nagy szavaknak" tűnnek, mégis a saját példámon és mások hasonló élményein keresztül ezt látom. Ez extra motivációt ad számomra. Az elkövetkező hetekben fogok írni további miértekről, előzményekről, rólunk, a versenyről, felkészülésről :) By the way: BT-s pólóban minden kicsit könnyebb - erőt ad!

More blog posts

Elmerülve

Elmerülve a gondolatokban, érzésekben, célokban és a patakokban.   Utolsó bejegyzésemet írom, amiben az elmúlt 5 hónap világát próbálom visszaadni, s természetesen a versenyről is írni. Több, mint 370.000 Ft-ot kampányoltunk össze, minden forintnak jó helye lesz!   Évek óta gondolkodtam azon, hogy csatlakozom az Élménykülönítményhez, de sosem éreztem képesnek arra magam, hogy valamilyen fizikai kihívást vállaljak. Előző év végén viszont megértem rá, fizikailag, mentálisan, emocionálisan. Nem volt kérdés, hogy itt az idő, most kell belevágni. S milyen jól ...

Hard Dog Race – Not just Run edition 2019.03.23.

Kellemes szombati napon vagyunk túl Jojival, gyönyörű idővel, egy újabb versennyel. Eredményünk: 44 perc, 52 másodperc – 78. hely nők között (450 női indulóból). Úgy gondoltam, hogy a végső verseny előtt nem árt a gyakorlás az együtt futásról, versenyhelyzetről, tömegről. A program röviden egy 6km+ táv lefutása volt, terepen, akadályok nélkül, ami nagyon jól jött ahhoz, hogy hangolódjunk arra, milyen is az, ha nagy tömegben vagyunk, hiszen közel 700 induló kutya-gazdi páros volt. Az odajutás könnyen ment, viszont a parkolóhely egy olyan nagy mezőn volt, ami egyrészt kb. 1 ...

Flashback: 16,5 km – Életem leghosszabb távja

Február 19-i FB-s posztomat fogadjátok itt is sok szeretettel. NEM HISZEM EL! 6 km-et szerettem volna, 9 km-nél vérszemet kaptam, 16 km-nél leállítottam magam. Mert 15 km-ig jól esett - Tudom, hogy ma este a félmaraton is össze jött volna. Összeállt a test, a fej, a szív. Az idő pedig nem érdekel. Három bosszúság: 1. Jelzőlámpák 2. Folyt az orrom. 3. Pisilni kellett kb. az 5. perctől (Bekanyarodtam kb.12 km-nél az edzőtermembe). Wooooow, tényleg szürreális nekem. Talán megtaláltam a titkot: egész nap sütit zabáltam. Kacsatánc-kacsatánc-kacsatánc! Jupijééé! ...