Mozgás éjszakája

Az egész estés jegelés és másnapi pihentetés jót tett az oldalra kibillentett térdemnek, de a sérülés sem volt komoly. Minden esetre nagyon jól ment az éjszakai futás, kicsit túl is öltöztem. Kellemes tömeg és jó hangulat volt. Felvettem a kis narancs karszalagomat és az egyéni chipemet a cipőmre. Bemelegítés és már indultunk is. Szokásomhoz híven az első kilométeren mindig a földet, eget, vagy az út melletti dolgokat nézem, bármit, csak nem a tömeget. A versenyszellem és az adrenalin, a rajt bűvölete sok embert magával sodor, de csak az első 2-3 km-ig. Onnantól a végéig szenvednek az elfutott eleje miatt. Többnyire behúz a sípcsontjuk, görcsbe áll a vádlijuk, összeesik a pulzusuk, szédülnek és levegő után kapkodnak. Gyorsan felhasználnak mindent a rajtnál, nem marad semmi a távhoz és a célhoz. Nincs értelme és mehet a fjancba az egész. Én szeretem az első körömet 7 percre, vagy többre futni és utána felvenni az utazó sebességet, abba bele-bele gyorsulni, attól függően, hogy hogy érzem a delejt :) itt is így tettem, fejet le és szép nyugisan, vigyáztam a betépett lábamra. Majd szépen elkezdtem gyorsulni, ami olyan jól sikerült, hogy nem lett hat perc feletti ezresem. Az út a Pázmányról indult egy hosszabb kunkorral a Kopaszi felé a híd mögött, majd le a rakpartra és vissza. A frissítés az borzalmas volt, valahol 6 km-nél (ilyen melegben...) és csak egyszer, akkor öntögették és nem volt megfelelő szemetes, csak egy kicsi vödör. Nem baj, a célban kidobtam, majd szépen sorban elkezdtem leelőzgetni az embereket (ugyehogynemkellettvolnaelőrerohanni?!) egészen a 69. női helyezettig előzgettem. Út közben összefutottam Csabával is, akivel végül együtt nyargaltunk be a célba, miközben elbeszélgettünk a futási szokásokról, és a saját kis hősükről, aki remélem meggyógyul. Most mi voltunk Forrest Gump :) bocsi, ha gyors volt, de így bent voltunk egy óra alatt... Nem volt egyszerű a vége, pláne, hogy nem terveztem az egy órán belüli futást, csak amolyan éjszakai örömfutásként indultam el, de valahogy így jött össze. Vagy túl jól sikerült a kineziológiai tape-t felraknom... De nagyon büszke voltam magamra  

More blog posts

Utolsó nap a BSZM körön

A harmadik nap hibátlan teljesítése után Balatonfüreden sikerült kicsit végre ellazulni, leereszteni, kész a harmadik nap is. Még a séta is jólesett, amíg vacsizni mentem. Kocsis Árpiék éppen akkor indultak futni, kedvesen invitáltak, de vigyorogva passzoltam ? A nap már lebukott a horizont alá, kékre, lilára, rózsaszínre festve az eget és a síma víztükröt. Ott egy kicsit megálltam. A ...

3.nap, csont nélkül

Spuri Balaton Szupermaraton, 3.nap, Badacsony-Balatonfüred, 43,89 km A 2. nap 36 kilométeres, nem tudok ráállni a térdemre-fájdalmai után, ma remekül ment.Reggelre minden elmúlik. Még rajt előtt kaptam egy mondatot: "" Vállaltál valamit, ami nehézségekkel és fájdalommal jár" Köszönöm! ❤ ...a napközbeni telefont is ? Beleséta nélkül ment, megfutottam az emelkedőket is gond nélkül. Tartottam a hetes tempót, nem ...

Spuri Balaton Szupermaraton, 1. nap, Siófok-Fonyód, 48,5 km

Spuri Balaton Szupermaraton, 1. nap ? Siófok-Fonyód, 48,5 km Gyönyörű időnk volt, Zsókával futottunk vidaman, jókedvűen. Ezer ágra sütött a nap, rendesen megkapott minket. A part mentén reggel még fagyos volt kicsit, de a kezdeti hatos kilométerek hamar meleget csináltak. Nagyon jól haladtunk, 35 kilométerig be nem állt a szánk, beszélgettünk mindenről IS ? Nagyon sok ismerőssel energiapacsiztunk, bíztattuk egymást, ezúton is ...