Szívdobbanás Anyáknapi futam a Kőröshegyen
Az indulás második kilométerénél átkereszteltük Kékes csúcsfutás 2.0-nak…
Nem azért, mert magas, hanem mert pár száz méter alatt vitt fel 200 méter fölé, egy esőhordalékos-faágakkal teli vályúban. Én egyszerű aszfaltos futó vagyok, az a kedvencem, a sokszor műtött térdemhez aszfaltra való cipőm van. Helyesen gondolkodtam, hogy most a nagyobb tompítású csukát kell használni, mert lefelé gyorsan lejtett, bizony még így is éreztem a térdem.
Ez csak a technikai része volt a futásnak, ettől függetlenül szuper volt a verseny, Eszterék a Red Hot Runnal megint nagyot alkottak. A kis levendulás párnácskát azóta is szaglászom ❤ Az érem is csodaszép, igazi anyák-napos. 10 kilométeren indultunk Erzsivel, aki a BSI futónagyköveti csoportom egyik legjobbja és idő közben az egyik legkedvesebb és legtámogatóbb barátnőm lett, nagyon jókat edzünk együtt.
Valahogy visszük egymást, kellemes 6 perces kilométerekkel ?
Ez is egyfajta támogatás ❤
