Miért pont most indulok életem első futóversenyén?

Miért most? Mert eddig csak vártam, és vártam. 13 éve várok. ⏳ Először vártam arra, hogy elmúljon a lábfájásom. Addig ugyan nem sportoltam, de akkor már igencsak jó lett volna... Aztán elmentem gyógytornászhoz, és az önsajnálat télikabátjából kibújva kitornáztam magam a fájdalomból. ⏳ Akkor aztán arra vártam, hogy belejöjjek a futásba. Ez a milyen-színű-cipőt-vegyek korszak, amin minden futó átesik. Szerencsére akadt sötét rózsaszín... ⏳ Aztán belejöttem, és arra vártam, hogy többet tudjak futni, mint 5 km. Miért ne futnék többet, amikor Gergő már maratonokat (41 km) futott. ...

I’m always on top! Always…

Köszönöm, remekül megvagyok a rendszeres erősítésekkel és futásokkal. Az erősítő edzéseket most tavasszal emeltem egy nehezebb szintre. A 40-45 perc futásokat pedig 50 percesekre toltam fel egy hónapja, emiatt a kampány miatt. Minden remek: egyenesen, felfelé, előre haladok. Jó, múlt héten a vádlimat elfelejtettem nyújtani futás után, és már zsibbadt a fájdalomtól, mire mentem lefeküdni. Majd kipihenem, gondoltam már félálomban, de Gergő azon melegében vádli nyújtást rendelt el. Aztán tegnap a jobb lábamon, a sípcsont feletti izmom kezdett nyilallni, de mindjárt az első métereken. ...