Lippai Tamás Blog posts

Nyári edzések

Rég írtam bármit is a blogba. Veszélyhelyzet alatt és után is rendületlenül készülök rövid tempósabb, és hosszabb lassú futásokkal a Balaton körre.

Három héttel ezelőtt volt egy kisebb balesetem futás közben (a híres mozgó magyar járda és csatornafedél) és a helyzetmentő esés után éreztem, hogy a jobb mellkasnál valami nincs rendben. Lefutottam így még 30km-t, de az utolsókban már csak sétálni tudtam, mert minden levegővétel fájt. Harmadnapon már annyira rossz volt, hogy fekvésen kívül sok mindent nem tudtam csinálni. Elmentem aztán egy mellkass CT-re, ahol megállípították, hogy minden csontom és szervem ép, valószínűleg bordaközi izom húzodott meg, szakadt el.

Két hét után már tudtam vele futni, egyre kevésbé fájt, így lassan elhagyhattam az ibuprofen fájdalomcsillapítót.
Akármilyen furán hangzik, az addig félgőzzel működő jobb tüdőm kapacitása nőtt. Nem tudom, hogy valami régi, asztmámhoz kapcsolódó trauma szűnt-e meg most, vagy az évekkel ezelőtti brngás balesetem után letapadt izmok kezdtek el működni megint, de tény, hogy sokkal mélyebb levegőt tudok most venni és így jobban dolgozik minden futás közben. Megy a 4:30min/km sebesség is 2-3km-en keresztül, hosszútávon pedig akár tartós 5:45 még ebben a párás melegben is. Ez pedig jó hír, mert Ultrabalatonon 6:15 körül tudom tartani így a tempómat erőlködés nélkül.

Hát, nem gondoltam volna, hogy egy esés kell ahhoz, hogy fejlődjek 40 évesen. 🙂

Vigyázzon mindenki magára!



Lippai Tamás

XIV. NN ULTRABALATON
Ultra Balaton
Donate now!