Megint eltelt egy nap, megint kevesebb idő maradt a felkészülésre :P Nagyon gyorsan szaladunk 30-a felé. A tegnapi edzés kutyás futás volt, kicsit többet terveztem, de Bambi nem bírt többet (még jó, hogy van mire fogni ilyenkor, ugye?). Nagyon nem akartam elindulni, minden kifogást végigvettem a fejemben: meleg van; párás az idő; nem aludtam eleget, inkább időben le kellene feküdni; nem menne úgysem jól; pizzát ettem, inkább befejezném azt; "de jól esik feküdni az ágyban"; majd holnap edzek helyette egy igazán jót; a sorozatomat is folytatni kellene... tudnám még folytatni, ha valaki inspirációt keres kifogásokból keressen fel nyugodtan! :D Aztán erőt vettem magamon (meg a kutyán is), átöltöztem, felvettem a futócipőt és kimentem a ligetbe. Meggyőztem magam, hogy ha nagyon rossz lesz, akkor elég csak 1 kört futnom (1.5 km), és végülis szigorúan véve teljesítettem a kötelességem, lesz miről írnom ide is és magammal is el tudok majd számolni. Persze ahogy lenni szokott, nem csak egy kört futottam, és a 6. kilométer után sem éreztem fáradtnak magam, ami igazán jól esett az egómnak is. Viszont a kutyával tényleg meg kellett állni, szóval a heti hosszú futásomat hétvégére tervezem. Aminek nagyon örültem (amikor végre internet közelébe kerültem és a telefonom szinkronizálni tudta a futásaimat), hogy az app szerint hivatalosan is 12 hónapja, minden hónapban futottam legalább egyszer! Erre adtam magamnak egy kis vállveregetést, 12 hónap mégiscsak 1 egész év. :) Annyira kezdek belejönni a minden napos mozgásba, hogy elgondolkoztam a jövő heti folytatáson is :) :P ... meglátjuk mit hoz a hétvégi sok alvás. Addig is legyetek jók, tegyetek jót! :)