Pár napig nem blogoltam, és ezalatt sokminden történt velem. Szerdán részt vettem egy terheléses teszten, amolyan állapotfelmérésen. Kíváncsi voltam vajon egy sportorvos, egy hivatásos edző milyennek lát. Van pár távolabbi célom, nem csak a közelgő maraton, és emiatt is fontosnak tartottam ezt a vizsgálatot. Nos, az eredmények igen vegyesek. Úgy tűnik, az elmúlt két félmaraton komolyabb nyomokat hagyott bennem mint azt gondoltam. Ráadásul a harmadik etaptól egy igen hülye futóstílust vettem fel a mérés alatt, amitől a pulzusom az egekbe szökött, a laktátszintem pedig kéz a kézben rohant vele. Végeredményként a maratonig pihenést javasoltak, minimális vagy semmilyen edzéssel, futás szóba sem jöhet addig már. Szuper. Azért van jó hír is, alapvetően jók az adottságaim, a távolabbi célok elérhetőek, ha okosan csinálom. Megszívlelendő - az edzéseimen kicsit változtatni fogok, a minőségibb munkára kell koncentrálnom. Ennyit a rossz hírekről. Szerencsére nem csak ez történt a héten, van ennél sokkal fontosabb és vidámabb dolog is. Hála nektek, alaposan felpörgött a kampányom, immár túl vagyok a kitűzött cél 50%-án! Bár helyesebb volna azt mondani, túl vagyunk, hiszen a legkevésbé az én érdemem hogy már több mint 75.000 forintot sikerült összegyűjteni a Bátor Tábor kis lakói számára! Ezt Ti hoztátok össze, én pedig nem győzök elég köszönetet mondani érte! El sem hinnétek, mennyire fantasztikus érzés ez nekem. Most először nem magamért fogok futni, ott lesztek mindannyian velem, a szívemben! És van még jó hír: rengeteg visszajelzést kapok, hogy a futásaimmal, edzésnaplómmal meg ezzel az egész kampánnyal motiválok másokat futásra. Olyan távoli ismerőseim kezdtek el futni a hatásomra - és az ő ismerőseik az ő példájukat követve - akikről soha nem gondoltam volna. Ez hihetetlen, ez egy óriási dolog! Fantasztikus pozitív visszacsatolás ez nekem hogy jó úton járok, hogy amit csinálok azt jól csinálom. Ha Te, aki pont ezeket a sorokat olvasod és épp azon morfondírozol mennyire nem szeretsz futni - viszont jó volna végre csinálni valamit -, szóval ha ezen sorok hatására akár csak 500 métert elmész és kocogsz - már nyertél. Nyertél magaddal szemben, legyőzted a kényelem démonát, és megtetted az első fontos lépést, hiszen elindulni nehéz csupán. Az elmúlt napokban sok ilyen nyertessel találkoztam! Srácok, nem tudok mást mondani - KÖSZÖNÖM!