Horváth Flóra vagyok, végzős hallgatója a Testnevelési egyetem tornaedzői szakának „Beleszülettem” a Gerecse 50 teljesítménytúrába. Nem, nem túlzás nagypapám Horváth Zoltán a Gerecse 50 „atyja” így természetes volt, hogy a család apraja nagyja a Gerecse 50 szervezésén, lebonyolításán tevékenykedett. Amikor megszülettem, már 21 éve a családi program: április harmadik szombatja a Gerecse túra napja volt. Kisgyermekként segítettem, nyugtákat bélyegeztem, festőecsettel a kezembe mentem bejárni az útvonal egy-egy szakaszát, vizet , túrórudit osztottunk, barátnőimmel pötyögtük fel a neveket a számítógépre, okleveleket írtunk, stb….. Még csak középiskolámat kezdtem, amikor jött a betegség, és feje tetejére állt minden! De mégsem minden, mert áprilisban ott kell lenni a Gerecse 50-en… szerencsére megadatott, minden nehézség ellenére is. Nyáron pedig a Bátor Tábor adott új erőt. A közösség, az új barátok, az önkéntesek, a sok program olyan élményt nyújtott, ami feledtetett minden szörnyűséget és új erőt adott az újabb kemény hétköznapokhoz. Két nyáron is lakója voltam a Bátor Tábornak- így kerültem kapcsolatba vele. Adományokból tartja fenn magát. Mikor először olvastam, hogy „állj mellém Te is, fogadj örökbe egy kilométeremet az ötvenből, egy-két ezer, vagy ha teheted több forint felajánlásával. Veled együtt messzebb jutok.” A Bátor Tábor alapítványnak gyűjtött. Természetesen én is lájkoltam sok mással együtt. Most pedig szeretnék én is gyűjtést indítani, hogy elérjék kitűzött céljukat. Bátor Tábor- találó elnevezés. Csodálatom és szeretetem az övék, és a segítőiké. Álljatok mellém, sok beteg gyereknek segítenek élményt adni, feledtetni, könnyebbé tenni a mindennapjait!