'A gyermek a miénk is, az enyém, a tied, mindannyiunké.' Hermann Alice Sziasztok, örülök, hogy itt lehetek és hogy a futásaim immár nemcsak 'önző' módon magamról szólnak. :) 48 éves vagyok, 42 éves koromban kezdtem futni a 0-ról, és aztán 'úgymaradtam'. Magamon tapasztaltam: Soha nincs túl késő új dologba kezdeni! Rengeteget kaptam már a futástól ezek alatt az évek alatt, az életemet gyökeresen megváltoztatta, remélem, most én is adhatok. Nem vagyok gyors futó, csak úgy futok kedvemre, nincs edzőm, edzéstervem, annyit futok, amennyit épp az életem enged, a határaimat pedig hosszú távú futóversenyeken vagy teljesítménytúrákon szeretem feszegetni, amelyeken sosincs garancia arra, hogy célba érek, de pont ezért vonzanak. Legbüszkébb eddig az UTT111 és a Piros85 teljesítésemre vagyok, de nagyon szép emlék a Tortúra65, Vérkör, a Kinizsi100, a BHM, jó pár maratoni verseny, nem is lehet felsorolni, mert minden egyes eseményhez fűződik valami, ami miatt jó visszaemlékezni. Ami külön említést érdemel, az a most augusztusban futott Korinthosz ultrafutóverseny, ami bár nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, mégis nagyon sokat adott, örök emlék, és ide még visszatérek. Októberben pedig indulok az idén először megrendezésre kerülő Ultrabalaton Trail Hegyestű trail 100 km-es távján, ami egy terepfutó verseny a gyönyörű Balaton-felvidéken. Célom a szintidőn belüli teljesítés. A vállalt adománygyűjtési célom: 150.000 Ft, kérlek, segíts Te is az elérésében: fogadj örökbe egy kilométert a futásomból! Fontos: Nincs olyan, hogy túl kevés, minden 'aprópénz' számít, minden icipici adománynak örülök és főleg, örülnek a Bátor Táborosok, akik az általatok küldött hozzájárulást daganatos és krónikus beteg gyerekek élményterápiás táboroztatására fordítják. Előre is köszönöm!