Ezt olvasva gondolhatnád, hogy egy évet átívelő időszakról van szó. Ha nem egy Bátor Tábor-os kampány szövege lenne, nagy valószínűséggel még igazad is lehetne. A célom a figyelem felhívása arra, hogy a születésnap néha maga egy ajándék, de nem mindig csak a tiszta örömteli várakozás előzi meg. Azt is célul tűztem ki, hogy a bátor táborozók – kicsik és nagyok – számára gyűjtsek, hogy minél többüknek legyen lehetősége élményeket szerezni a Bátor Táborban. Rátérve a tényekre: a "rendes" születésnapom augusztus 14-én van, pár hónappal később a transzplantációs szülinapom pedig október 9-én. Mint megtudtam 2003-ban, ezt is szokták annak nevezni. Nem ünnepeltem soha, hiszen minek kéne egy embernek két születésnap ugye!? A táborba érkező gyerekek egy részének is lehet több ilyen jellegű "ünnepe". Maga az ünnep szó sokáig az iskolai kötelezőket jelentette számomra. Nem voltunk azok a nagybetűs ünneplők a családommal sem. Az utóbbi években kezdtem el magamban a szó jelentését a gyakorlatba átvinni, elkezdeni igazán érteni, érezni. Ez a bizonyos második születésnap sokak számára jelentheti valami más kezdetét, talán a megnyugvás időszakának kezdetét is. Sokakban egy Bátor Tábor-os élmény is ilyen hatást indít el. Ez az egyik csodája a helynek, vagyis inkább már fogalomként hivatkoznék rá, mert nem csak a táborban történik a "csoda", hanem mindenhol, ahol létrejön egy BT-s program. Ezzel a kampánnyal szeretnék mindenkit hívni, hogy ünnepeljünk együtt ebben a rendhagyó formában, és a szülinapi ajándékot ezúttal a Bátor Tábor, és a táborozók kapják meg!