Köszönet!!!

Üdvözöllek! Szeretettel köszöntelek oldalamon és köszönöm, hogy soraimat olvasod! Hogy ide kerültél az oldalamra, számomra azt jelenti, mi (talán) jóban vagyunk és érdekel, hogy hogy próbálom elérni célomat, álmomat. (Engem is! :-) ) Vagy csak szimplán a marhaságaimon, idegesítő írásaimon szeretnéd fogni a fejedet, olykor mosolyogni egyet. Mivel októberig relatív elég sok idő van még, én pedig nagyon szeretek írni, így bőven lesz lehetőséged ezekre! Tudom, elég nagy fába vágtam a fejszémet! És talán nem is a legjobbkor. Büszke vagyok rá, hogy már három sikeresen teljesített félmaraton tulajdonosának mondhatom magam, és megannyi futóversenyen részt vettem. Épp ezért írom, hogy nem a legjobbkor vállalkoztam a több, mint 42 kilométer lefutására. Van már kudarcom 2015-ből. S bár a "visszavágó" egy évvel később sikerült, már egy csomó minden megváltozott bennem. Megtanultam magamról egy csomó dolgot: tudok félni. Leginkább a korlátaimtól. Ez a 2015-ös pofon következtében égett belém. Nagyon. (Bár a bátyám óva intett tőle.) Sokszor görcsösen akarok dolgokat, ami a tejesítményeimre negatívan rányomja pecsétjét. Elvárásaim lettek magammal szemben, ez pedig nem a futás kikapcsolódási részét támogatja. Nem tudom lazán venni a dolgokat, a legjobbra törekszem. Ugyanakor megtudtam, hogy kitartó tudok lenni, hogy a futás már több számomra, mint hobbi, kikapcsolódás, hogy a legnehezebb pillanatokban remekül tudom magam fanatizálni. (Ezt is a testvéremtől tanultam, és remélem, októberben is segíteni fog.) Mikor erről az októberi futásról álmodozom, akkor is a kedvenc mondásom szokott eszembe jutni: A jó nem elég, a legjobb talán megteszi! :-) Szóval remélem, hogy október 7-én délutánra fordulva nemhogy újat szerzek, de az "eddigi égési sebeim" is begyógyulnak. Addig amit tudok és kell, megteszek az ügy érdekében! Szóval köszönöm, hogy megtisztelsz figyelmeddel, velem vagy és szeretném, ha elkísérnél utamon! Ezen az oldalon mindig igyekszem majd frissíteni az edzésnaplómat, fényképeimet és írásaimat! Az Élménykülönítmény Csapatának köszönhetően pedig Te is részese lehetsz kalandomnak. Egy ismerősöm miatt vágtam bele a buliba. Róla későbbi bejegyzésemben írok majd. Futásomon keresztül az Ő és sorstársai gyógyító táboroztatását támogatom majd! Itt idézném a Vivicitta Városvédő Futás mottóját: "Együtt többre vagyunk képesek!" Számítok Rád! Marcsi(ka)  

További blogbejegyzéseim

Kunzit, a sárkány

  Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy lány. Aki ismerte, szerette, de Ő valahogy mégsem bízott saját magában, a képességeiben, sosem volt elégedett önmagával. Sokat mosolygott, nevetett, de mosolya mögött saját maga számára is olykor megmagyarázhatatlan rossz érzések lapultak. Egy napon aztán vándorlásai során hallotta, él, nem is olyan messze egy sárkány, akit Kunzitnak hívnak, és csak ...

Fél elem

Szeretem a nyelvi játékokat. A fenti címet egy műsor kapcsán hallottam. Azonnal megtetszett, és elkezdtem magamban ízekre szedni. Félelem! Mit is jelent nekem ez a szó? Mitől félek én tulajdonképpen? Ha félelmem van, akkor tulajdonképpen fél elemmel működöm: egyik felem a pozitív, másik a negatív töltet. Furcsa módon a futás jutott azonnal eszembe erről a szóról, illetve szójátékról. A szeptemberi Wizz Air futás óta nem igazán futottam. Inkább csak nagyon kis, rövid távokat tettem, olyan szinten tartás végett, illetve segítettem futni más valakinek, vagy talán lehet, egy életre elvettem ...

Választások! Választ ások!

Szoktam mondani, minden okkal történik. Az elmúlt időszakban rengeteg féltést, aggódást kaptam, ami a „futókarrieremnek” – már ha annak nevezhető a futkározásom – volt köszönhető. Ugyebár a nyáron egészségügyi okok miatt elúszott az idei maratonom. Akkor írtam is egy bejegyzést, miszerint most sajnos újra kell gombolnom dolgokat, mivel az egészségem fontosabb, mint bármilyen verseny. Ezt sokan úgy értelmezték, befejezem a futást. De megnyugtatok mindenkit – vagy sokakat felbosszantok: nem, szó sincs arról, hogy befejezem a futást. Csak bizonyos vizsgálatokat meg kell csináltassak, de a ...