Sajnos nem tudok minden kedves eddig adományozót megszólítani, ezért ezt a formáját választom a köszönetnyilvánításnak! :) A csapatom és a magam nevében szívből köszönjük az eddigi felajánlásokat, nagy öröm nekünk, hogy ennyien vagytok, akik nyitottak vagytok az adományozásra, amellyel számotokra idegeneknek szereztek felejthetetlen pillanatokat! Csodálatosak vagytok! Köszönjük!!! Ezért jár mindenkinek egy nagy-nagy YEAH és Hipp-hipp-hurrá! :D
... ja, nem. Vagy igen? Most nem… Fárasztó kicsit a folyamatos készenlét. Ott állsz a rajtvonalon, és várod, hogy eldördüljön a rajtpisztoly. Nem tehetsz mást, csak vársz… az idő sajnos nem kedvez a szombati indításnak… talán a vasárnapi… talán… ma délben kiderül… (tik-tak-tik-tak…) Nem vagyok türelmetlen, inkább csak izgatott: szeretnék már ott lenni, újra megúszni, érezni, amit csak akkor érzek: azt a töltést, amit csak az átúszás ad. Korábbi bejegyzésemhez képest tisztult kicsit a kép fejben; mondják: az idő mindent megold. :) És tényleg: egy vasárnapi „jóidő” megoldaná ...
Hónapokkal ezelőtt el lett döntve, hogy július 1-jén úszni fogok. Végül úsztam is. Aztán csak a helyszín és a táv volt más. :) Az eredetileg tervezett időpont miatt múlt vasárnap voltam medencében utoljára, hogy pihent legyen a testem az átúszásra. A halasztás miatt indokolttá vált egy újabb edzés beiktatása. 1 órát terveztem, nem többet; 2,3 km lett. Nagyképűség nélkül ki merem jelenteni, hogy igen jól megy, fizikailag készen állok, ahogy terveztem. Annyira könnyedén ment, hogy megint teliszaladt a fejem mindenfélével; az utóbbi hetek és napok eseményeivel: Anyukám balesetével, ...
Szombatra szerveztünk magunknak egy helyi Balaton-átúszást. A csapat 2/3-a volt jelen; össze is úsztunk együtt 20600 métert. Büszke vagyok a csapatomra!!! :) Hogy nekik milyen élmény volt, azt csak ők tudják. Én a saját tapasztalatomat tudom megosztani. Nos, meglepően jól ment. Féltávig csak a számolással volt bajom: könnyen elkalandoztak a gondolataim, és olyankor elfelejtek számolni. :) Mármint fejben követni, hogy hányadik hossznál járok. Szóval féltávnál éreztem, hogy - az emelt dózisú magnéziumadagom ellenére - érkezik a jobb vádlimba a görcs. Még éppen elcsíptem, és nem engedtem ...