Ugyan már csak két hét van a maratonig, mégis egy félmaratoni versenyen vettem részt ezen a hétvégén, méghozzá azon a rendezvényen, ami eredetileg a célversenyem lett volna: ezért kezdtem el félmaratonra készülni újra..bár közben nem úgy alakult, hogy ide időzítsem a csúcsformám ... 🙂 Ezúttal nem volt az igazi...kicsi megfázással bajlódva, gyakorlatilag frissítés nélkül (nagyon hiányzott a víz a második körben...a harmadik kör fordítójában koldultam egy keveset 🙂), megcsappant motivációval nekivágva a távnak, de mégiscsak életem második legjobb félmaratoni eredménye lett, vagyis másodszor is sikerült 1:35 alá kerülnöm az augusztusi veszprémi félmaraton után, és végül, de nem utolsó sorban , másodjára is jobbat tudtam futni a sokáig teljesen megközelíthetetlen 2009-es esztergomi PB-nél (1:35:40). Mission completed. A jövő elkezdődött. Garmin track: https://connect.garmin.com/modern/activity/17158304263 Strava:https://www.strava.com/activities/12531139881 Kicsit részletesebben: Azzal a céllal neveZTEm eredetileg erre a versenyre, hogy a 2009-ben itt elért 1:35:40-es egyéni csúcsomat megközelíthessem, megdönthessem (hiszem sosem voltam még a közelében sem azóta, egészen idén nyár végéig ...). Az akkori futásomnak itt látható az edzésonline lenyomata : https://edzesonline.hu/edzes/251282 , sőt, még egy kis videó is található benne : http://www.youtube.com/watch?v=LvRqBse9LFM Most nyáron viszont olyan jól sikerült gyorsulnom, hogy már augusztus végén Veszprémben, egy hasonlóan szintes, háromkörös versenyen 1:33:52-es eredményt sikerült elérnem, némiképp megmagyarázhatatlanul. Viszont így ide már emiatt kissé motiválatlanul érkeztem,(szívesebben kalandoztam volna inkább terepen 😊) viszont az 1:35-ös esztergomi eredményemet azért szerettem volna felülmúlni. Egyedül jöttem, frissítésem nem volt (a poharam elhagytam az elején 😊, így mindössze egy az útvonalon letett kék power ade isoval számolhattam csak), kis megfázás is hátráltatott, így a második kör már nem ment igazán jól, nem is figyeltem már a tempómat, teljesen elengedtem, már csak élvezni szerettem volna a futás, a hangulatot...és vártam, hogy szembetalálkozzak és biztathassam az ismerőseimet, Ateszt és Tomit. Egy-egy rövidebb beszélgetésre is futotta, például az 1964-1973-as kategória győztes Pityi Norbert tempóját akár hosszabb időre is felvehettem volna, de valahogy ott és akkor nem éreztem, hogy most lenne bennem annyi. A második kör végén a célegyenes előtti emelkedőn megelőzött a későbbi női győztes Garai Dóri, akinek annyira tökéletesen szépnek láttam a futását, mozgását, hogy újra jobban kedvet kaptam futni tőle 😊... , s úgy érzem, nagyon kellett nekem ez a kis plusz motiváció az utolsó körre. S bár egy idő után eléggé eltávolodott előttem, fél szemmel mindig figyeltem a távolban, s az utolsó kilométereken már az járt a fejemben, hogy hogyan tudnám utolérni ,ami végülis a célegyenesben sikerült. Úgy tűnt bőven maradt bennem tartalék, sőt a célegyenes emelkedője is egész jól ment már a végén, s bár ezúttal nem futottam ki magam annyira , mint Veszprémben, végül csak 26 másodperccel maradtam el az ottani időmtől, ráadásul a befutónál a szemtelenül fiatal Dóri mellett egy nálam jóval fiatalabb férfi versenytársamat is sikerült fölényesen lehajráznom, ez nagyon jól esett a lelkemnek. Ott és akkor nagyon örültem ennek az eredménynek, hiszen a 2009-es esztergomi eredményem felülmúlása volt az elsődleges célom, és nagyon örültem neki, hogy ez sikerült, nagyon hálás voltam, vagyok és leszek érte, hogy ez sikerülhetett. Annak is örültem, hogy bebizonyosodott, hogy az augusztusi eredmény sem egy véletlen kifutott produkció volt, pusztán dűhből és elkeseredettségől, hanem bennem van ez a tempó, ami akár még fokozható is. Így most már egy kicsit szomorkodtam is miatt, hogy miért nem figyeltem oda, hogy ezt a 26 másodpercet ledolgozzam, de azt hiszem ez így van rendjén, jár egy külön történet Veszprémnek, és jár egy külön story Esztergomnak is! Kettő hét van a maratonig! PS: hazafele még egy kellemes kerékpáros kaland várt rám: https://www.relive.cc/view/v7O92YrD7L6 az árvíz utáni kerékpárút még okozott bőven meglepetéseket 🙂