Egészen tisztán emlékszem, amikor 13 évvel ezelőtt tengerparton nyaraltunk és szörnyűlködve néztük, ahogy néhány turista pihenés helyett kocogott. Nem is értettük mi vette rá őket, hogy a bőröndbe futócipőt is pakoljanak... Kicsit bolondnak gondoltuk őket, futóbolondnak. Ehhez képest már jónéhány éve ugyanezt tesszük mi is, elsőként a futófelszerelést rakjuk az utazókofferbe. (na jó, ezt inkább csak egyes számban írom :) Szóval változhat a vélemény, de az is lehet, hogy én is bolond lettem!? :) Ezen a héten sokat tettem a maratoni felkészülésért, mert egy hét alatt (pontosabban 1 hét + két óra) 101 km-t tettem meg. Szabadság ill. nyaralás alatt erre is szakítottam időt. Most ismerős környéken nyaraltunk, tudtam, hogy merre érdemes menni szeles időben és merre erős napsütésben (kék ivókút mellett). Szeretek idegen terepen is futni, felfedezni a környéket. Sok apró dolgot meg lehet figyelni, amit máshogy és máskor csak nehezen venni észre. Szeretem nézni, ahogy ébredeznek az emberek és ébred a természet. Reggelire pedig mindig visszaérek és ez a lényeg ;-) Most már kevesebben néznek rám furcsa tekintettel edzésből hazaérve a recepciónál, de relatív, hogy ki vagy mi a furcsa. Személyes vélemény, de nekem meg az a fura, amikor egészséges felnőttek és gyerekek az első emeletről lefelé (!) is lifttel mennek. Nem vagyunk egyformák, de pont így a jó. Mi elférünk a bringaúton, más pedig a svédasztalnál sokadszor is sorba állva a púpozott tányérral... :) A közeli várban sikerült egy szép vásárfiát találni (a hűtőmágnes mellé:), így nyaralásból az élményeken kívül vittünk haza egy kézzel készített nyuszit, amit egy nagyothalló fiú horgolt. (!)