Egy héten belül két futócipőm is nyugdíjba vonult, idén már a harmadik pár. Egy bizonyos idő és megtett távolság után már kevésbé csillapít és cserére szorul. Egyszerre több dorkó van nálam forgásban, mert hagyom pihenni egy hosszabb edzés után. Olyan ez, mint hogy az autók téli és nyári abroncsát is érdemes cserélni. Statisztikát vezetek a megtett kilométerekről, úgyhogy pontosan tudom, melyik lábbeliben hány kilométer van. Sokféle márkát kipróbáltam már, a legutóbbi hat cipőm ugyanannak a gyártónak ugyanaz a típusa, csak újabb évjárat. Egyébként ezeken a cipőkön egy autógumi gyártó fejlesztette a talpat, valószínűleg azért is bír többet. (vagy ez csak marketing?:) Lehet, hogy ki kéne próbálnom valami újat? :) Gondolkodtam már azon, hogy beruházok egy félverseny cipőbe, hátha hoz néhány másodpercet, de aztán az árcédula mindig meggyőz afelől, hogy nem kell kísérletezgetni :) Azt a bakancsot ugyanis csak versenyen hordhatnám, mert a könnyű súlynak és speciális kialakításnak ára van, kevésbé csillapít, tehát edzésre nem való. Ami hasznos lenne még, az egy terepcipő. Nemcsak azért, hogy jobban tapadjon, amikor nem aszfalton megyek, hanem esőben és hóban is sokat segítene, szárazon tartaná a lábfejet. De nem is ez a lényeg, hanem egy jó kezdeményezés: ismét  jótékonysági használt futócipő és sportruha gyűjtés lesz Budapesten. Ez arról szól, hogy a "nyugdíjba vonult" futócipőket a rajtban hagyott ruhákkal együtt (kesztyű, póló, széldzseki) összegyűjtik és adományként átadják a Magyar Vöröskeresztnek, akik eljuttatják a rászorulóknak. Természetesen kimosva én is összekészítettem egy csomagot a jövő heti maratonra.