Júliusból augusztusba forduló éjszakán lefutottam egy félmaratont. Szépnek mutatta magát a kivilágított Budapest, de a rakpartok milyen hosszúak! Ekkor futott át az agyamon a gondolat a 10. km-nél, hogy akarom én ezt a maratont??? És a 21. km-nél pont kellemesen elfáradtam és még ennyit futni.. Szóval néha gyötörnek kétségek :-)! Kétszer is felfutottunk a várba, ami nekem kimondottan tetszett a változatosság miatt és hála a gödöllői dombságban való edzéseknek jól is ment, nem kellett megálnom. A hangulat nagyon vidám volt! Javítottam az időmön 2 percet, bár nem ez volt a lényeg, hanem hogy szokjam a betont, meg persze kilépni a konfortzónából.
Megfutottam ezt a híres távot, a 42,196 km-t! 4 óra 18 perc 22 sec alatt. Köszönöm az élménykülítménynek a drukkolást! Jól esett, segített, töltött! A Bátor Táborosoknak jó munkát kívánok!
Az utolsó hosszú távú edzésnek indult, 35 km volt a terv. Aztán addig köröztünk a dombokon, hogy 38,5 km-nél tartottam az utcánkban, hát 3,5 km-ert cak nem hagyok ott!! Így meglett életem első maratonja - "házi" körülmények között!
Lett nekem egy évvel ezelőtt egy új szenvedélyem, a kutyás akadályverseny! Szeptember 18-án, Vácdukán, gyönyörű időben, profi szervezéssel, változatos terepen futottunk Bodrival, a kölcsön kutyámmal. Délután még rátettünk erre a versenyre egy félmaratont!!