Többen kérdeztétek már, hogy ennyi év után miért pont a Bátor Tábor? És miért a futás? Kezdjük a végéről, a futástól. Tavaly ilyenkor szakadt az izom a bal vádlimban. Így járhat az, aki bemelegítés nélkül megy a játszótérre. 😉 Normálisabban újra csak idén kezdtem el futni. Júliusban volt egy verseny Villányban, amin magamhoz képest, a céljaimhoz mérten jól sikerült célba érni és még maradt is bennem energia. Már év elején mondogattam, hogy azért jó lenne egy maratont futni valamikor… aztán júliusban a verseny után a gondolat újra előtört és érlelődött, mígnem beneveztem az októberi SPAR Maratonra. Aztán esti futásaim alkalmával újra nosztalgikus hangulatba kerültem. Merthogy tulajdonképpen a futás mint mozgás, mint sport szintén a Bátor Tábornak köszönhető az életemben. Sok-sok évvel ezelőtt – viszont sok-sok évvel az első táboraim után – alakult az Élménykülönítmény. Nem különösebben hozott lázba, és akkortájt amúgy is még Pécshez kötött az élet. Viszont úgy alakult, hogy az egyik önkéntestalálkozó pont az októberi maraton hétvégéjére esett, így vasárnap már ott szurkoltunk többed magammal a futóknak Budapest utcáin. Elképesztő hangulata volt, beszippantott az a színes kavalkád! Mondtam is a szurkolótársaknak, hogy ez k… durva jó! Ennél már csak egy lehet jobb: részt is venni benne futóként! Így a következő évi rendezvényen (az a 28. SPAR Budapest Maraton volt, most előkerestem 😊 ) már egy kis pécsi csapat tagjaként álltam rajtvonalhoz egy adománygyűjtő kampánnyal. Hát így! Idén egyedül vágok neki a 42km-es távnak. Ha úgy gondolod, hogy te is tudod támogatni futásomat és egyúttal adománnyal az alapítványt, minden infót megtalálsz ezen a linken: https://elmenykulonitmeny.hu/esemenyek/40-spar-budapest-maraton-fesztival/60-az-uj-40/
Alapvetően nem szeretem a futós posztokat (magamból indulok ki: kit érdekel, hogy futottál ma? Vagy mi egyebet sportoltál? Egészségedre!), a mai eset kicsit más. Nevezzük Csillag-futamnak. Még ha nem is látszanak... Mindjárt indulok is! Ez a szívemnek oly kedves kép 20 évvel ezelőtt, az első táboromban készült. A képen látható Zsolti engedélyével teszem közzé. Aki éppen pont élete első maratonjára készül, és jól van. (Gondoljatok rá is október 19-én!) Sokan az évek alatt elmondták már, hogy felnéznek az önkéntesekre, és hogy ők „ezt nem tudnák csinálni”. Pedig nem is sejtik, hogy a ...