Hétvégi 38-as

Eddig igen kevés szó esett a felkészülésről és ez nem véletlen. A hónapban kicsit elfutott mellettem az idő és két külföldi város, így többet láttam repteret, mint rekortánt, padot vagy aszfaltot, de ez nem mehet így tovább! Természetesen a fokozatosság híve vagyok, így hogyan is kezdhetne az ember visszarázkódni az életbe, mint egy szép kis gyaloglással, amit szeretett gimnáziumának terepnyűvő szakosztálya szervez Ráckevei Gyalogjáró címmel. Az idő nem kedvezett a rendezvénynek, de ,,Kemények vagyunk!" felkiáltással csak elrajtoltunk 7:25-kor a 38 km-es távon egészen a következő 200 méterig, ahol betértünk némi elemózsiáért. :) 8 pecsét volt a cél, de mi remekül teljesítettünk 9-et a szigetújfalusi vendéglátóipari egységnek köszönhetően. Lórév környékén ugyan kicsit már megkopott a lendület (26 km), de megérkezett Dani biciklivel keresztül a szántáson egy hátizsáknyi folyékony és szilárd kenyérrel, amely új erővel látta el kicsiny csapatunkat. Innentől elszabadult az őrület és haraptuk a kilométereket, elrepült gyorsan az idő. A hideg és a szél elég sokat kivett azért belőlem, jól esett a túra végén a meleg tea és a kitűző, emléklap az ebédlőben. Köszönjük a szervezést, a felvetést Borisznak, hogy induljunk a hosszú távon és a remek társaságot Daninak és Lacinak! :) A nap tanulságai: kényelmes cipőben jó túrázni (is) ;) falun mindenkit érdekel miért gyalogolsz ennyit és hova a pókok még alszanak (nagy szerencsémre) kerékpárral nem tanácsos szántóföldön keresztül menni, sem tekerve, sem a nyakadba véve, bár nagyon vicces ha beülsz valahova kortyolgatni egyet ne lepődj meg, ha elveszettnek nyilvánítanak majd hívogatják telefonon azt az embert, aki ezt nem hallja meg neked jut a legtöbb zsíros kenyér és tea, ha nem a csúcsforgalomban érsz be Innentől pedig felpörögnek az események, kezdődik a versenyszezon és az edzések! Ha szeretnél támogatni a legbátrabb gyerekeket, akkor még most sem késő, csatlakozz hozzánk, olvass, kommentálj, lájkolj, ossz meg és légy büszke, hogy egy jó cél mellett állsz! Már 32-en vagyunk, lehetsz TE is a következő! ITT olvashatsz róla többet.

További blogbejegyzéseim

Vége lenne?

Sok mindenért futottam vasárnap. Futottam magamért. Futottam azokért a gyerekekért, akiknek a tábor jobbá teszi az életét! Futottam azokért, akiknek nem adatott meg az egészség. Futottam azokért, akik elvesztettek valakit és futottam azokért is, akik el fognak. Futottam a Nagypapámért és reméltem, hogy ő is büszke lenne rám. Futottam, hogy ne érjen utol a záróbusz és hogy lássam azokat, akik szurkolnak. Futottam a tűző napon, az árnyékban, a Duna partján és a Margit-szigeten. Futottam nagyon lassan és még lassabban, de a lényeg, hogy beértem. Valahol ezt egy kis diadalnak éltem ...

Mamuszka

Ki másról is szólhatna a mai írásom? Mint arról, aki mindenben támogat gyerekkorom óta nem csak engem, hanem az egész családot! Aki úgy kampányolt velem, helyettem, ahogy senki nem tudta volna! Aki bevetette minden tudását, ismertségét. Aki a tojások mellé is el tudta adni egy-két kilométerem! :) Aki mindig megosztja minden apró kis sikerem és aki velem(ünk) van minden helyzetben! Holnap nehéz nap lesz, de én tudom, hogy itt leszel(tek) velem, akkor is, ha nem lehettek itt és én ott leszek veled! Köszönöm, hogy vagy nekem(ünk)! :)

Fényképek útján

A tegnapi napon elkezdtem egy minisorozatot, amelyben szeretnék bemutatni Nektek pár olyan személyt, akiknek külön is hatalmas köszönettel tartozom a támogatásukért! Többször is írtam arról, hogy szárnyalt a lelkem minden 1000 Ft-os beérkezésnél is, hiszen olyan emberek segítették a munkámat, akikről sokszor nem is gondoltam, hogy emlékeznek még rám vagy figyelik a munkásságom. :) Aztán egyik nap kaptam egy hatalmas és hihetetlen ajánlatot! Anna a fotókiállítása teljes bevételét felajánlotta a kampányomhoz. :O Szóhoz sem tudtam jutni, el sem tudtam képzelni, hogy valaki ennyire ...