A motivációról

Az úszás sokáig az egyetlen olyan mozgásforma volt, amit szívesen végeztem. Kissé komótos tempóban, és az úszásnemek nem túl széles skáláján mozogva, de amikor úszom azt érzem, ezt a végtelenségig tudnám csinálni. Még az uszoda medencéjében faltól falig tempózva is kellemesen relaxált állapotba kerülök, de mihelyst élő vízbe csobbanok, legyen az folyó, álló, édes, sós, az maga a megtestesült flow-élmény. Amikor főiskolára jártam, az utolsó éven az segített át, hogy megígértem magamnak, amennyiben megszerzem az oklevelem, jutalmul átúszhatom a Balatont. Az oklevél meglett, és a jól megérdemelt jutalom is, így hát 2003-ban első alkalommal átúsztam az imádott tavat, majd hosszabb és annál is hosszabb szünet után még kétszer újráztam. Idén megint szerepel a terveim között, és most társult hozzá egy – a diplománál is nagyobb – mozgatóerő. Tudniillik, az idei átúszáshoz társam is akadt. Mit társam, egyenesen csapatkapitányom. Hiszen egy öntudatos tizennégy éves fiatalemberről, az én egyik drága unokaöcsémről van szó, aki hozzám hasonlóan meglehetős biztonsággal mozog a vízben, és a maga ifjúi hevületével ugrik neki a kihívásoknak. Nohát az igazi motiváció az idei úszásomhoz Ő. Mégpedig azért, mert túl azon, amiket fentebb leírtam róla, Benő az egyike azoknak a Bátraknak, akikért (és sok esetben, ahogy olvastam akikkel) együtt úszunk, futunk, tekerünk, gyaloglunk... És bizony abban, hogy ő ilyen életvidám, önbizalommal és egészséges pimaszsággal megáldott kamasz, abban vastagon benne vannak azok a hatások, örömök, élmények, amiket kapott a Bátor Tábortól már többször is. Aminek köszönhetően már most tervezi, hogy ő is önkénteskedni, szakszóval „Cimbiskedni” szeretne majd a táborban, és az ő kapacitálására vagyunk most itt az élménykülönítményben is. Ez hát az, ami leginkább inspirál. Szeretném, ha sok anyukának, apukának, nagyinak, tesónak, nagynéninek és -bácsinak... jutna részéül, hogy ilyennek láthassa a maga kis Bátrát. Minden egyes fillér, ami adományba érkezik, az ő mosolyukban kamatozik. Szívből köszönjük az eddigi adományokat, és a fentiek tudatában jó szívvel bíztatok mindenkit a további segítségre, beleértve jómagamat is.

További blogbejegyzéseim

Megúsztuk :)

Kedves Anya (Katika), Apa (Zoli), Mama (Keresztanyu), Tomikánk-Mónikánk, Bea, Kata, Mónika, Ili néni, Marika, Szandra, Erzsike néni, Heni, Valen, Gabriella, Dóra és az a néhány nagylelkű ember, akik név nélkül adományoztatok a kampányunkra!   Legelőször is nektek szeretnénk nagyon nagy köszönetet mondani a támogatásért, amit az úszásunk kilométereinek örökbefogadásán keresztül a Bátor Táborra áldoztatok! Köszönet illeti azokat is, akik megosztották a bejegyzéseinket, nagyon sokan voltak, nagy-nagy ölelés nekik is. Jelentjük megúsztuk; rajttól a célig megállás nélkül, ...