Meleg van, nagyon..amit én amúgy is nehezen viselek, max. vízpart mellett árnyékban, de futás közben teljesen kikészít. Ilyenkor csak este merészkedek ki a vacokból futni. Szombaton viszont Sóskúton voltunk a Reppentyű Katica futáson a legkisebb gyerekemmel, aki 700 métert futott. Nagyon ügyes volt ám! Büszke vagyok rá! <3 Aznap tehát délben és kettőkor, nem volt kecmec futottunk. Én 10 km-re neveztem, végül csak 5 lett belőle, mert a levegőtlen 40 fokban, minden bajom volt, ami épp összejöhet, így nem vállaltam be többet. Nem esett jól, de úgy voltam vele, hogy tudni kell megállni. Kis érzelmi megborulás után nyugtáztam, nem én voltam az egyetlen, és túltettem magam rajta. A Wizz Airen ez nem történhet meg, ott ha kell négykézláb mászok a célig, de erősen reménykedem erre nem lesz szükség :) Mondjuk erősen kérem a Fentieket, hogy adjanak nekem való hűvösebb időt, én nem bánom, ha esik, csak ne legyen nagyon meleg. Majd esőtáncot járok pár nappal előtte :) Le akarom futni! Le fogom futni! Le tudom futni! - mantrázom magamnak. Sokat jár a fejemben már a verseny, nincs nap, hogy ne jutna eszembe, és picit félek..főleg a záróbusztól. Amit látni sem fogunk olyan messze lesz. A célban majd integetünk neki, hogy legyőztük. :) Én nem vagyok gyors futó, nem vagyok jó futó, de kitartó vagyok és merész. Az különösen, néha. :D Merész, mert belevágtam ebbe az egészbe, mikor húzós volt a futamidő, de akartam végre magamért, aztán már másokért is. Hogy megmutassam végre magamnak, én is képes vagyok rá. Akartam segíteni, hogy ha nekem segítenek a barátok, támogatnak és felkészítenek, akkor én is segíthessek másoknak, akiknek szüksége van rá. Nagy szükségük. Gyerekek, akiknek ez a Tábor rengeteget ad, az életben való hitük megerősödést, élményeket, barátságot. Nagy lelkesedéssel indultam a kampánynak, és úgy érzem csinálom szívvel-lélekkel. Nem egyszerű. A mai világban, tudom, hogy sok embernek nehéz a megélhetés, iskolakezdés is a nyakunkon..Mégis jöttek az adományok, és bennem pedig újra és újra megerősödik a hit, hogy vannak még jó emberek, segítőkészek, ismerősök és ismeretlenek egyaránt.. Jelenleg majdnem elértük az összeg felét és beléptünk az utolsó időszakba..de azért van még mit beletenni a kalapba. Tudom, hogy lesz még segítő. Tudom, hogy sikerülni fog. Mert együtt megcsináljuk! Ti és én, a Bátor Táborért összegyűlt kis  virtuális közösség egy fantasztikus célért. S, hogy tényleg bízzak benne, hogy meglesz, ma este lefutom életem első 20 km-ét :) Szorítsatok! Majd beszámolok, milyen volt ;) Hála és köszönet! :)   ui: Vasárnap a másik oldalán leszünk a futóversenynek, a szervezők, segítők között, gyertek találkozzunk a Nyakvágó félmaratonon is, szuper lesz!