Induláááás!!!

Hello-szia Mindenki! Üdv itt Nálam. Velem. Ha ezt a bejegyzést olvasod, gondolom érdekel a kampányom. Érdekel, hogy ki vagyok, miért futok és miért épp lila pólóban. A verseny közeledtével ezeket a kérdéseket szeretném majd megválaszolni Neked, mert szeretném,ha részese lennél az utamnak. Szeretnék minél több érzést, kételyt, örömöt megosztani Veled, hogy tudd mit fogok becipelni a célba, abba a célba, melynek azáltal, hogy itt vagy, Te is a részese vagy. S akkor most elsőként érkezzen 10 random tény rólam - mely mégsem annyira random, hiszen azért valamennyire a futás ihlette... Általános iskolában külön készültem a Cooper-teszt futására, hogy minél többet tudjak futni 12 perc alatt. Bár nem volt "kötelező", de apukám nagyon csúnyán nézett, ha nem mentem el az általa kinézett futóversenyre. Ezért mindig elmentem, jobb a családi béke.(ezek általában kisebb, családias hangulatú terepfutóversenyek voltak - itt is köszi Futapest!) Jelenleg a fóti Somlyóban szeretek a legjobban futni. A félmaratont életemben először újévi fogadásból futottam, mely így hangzott: Ebben az évben lefutom a félmaratont! Sajnos egészen karácsonyig nem sikerült teljesítenem a távot, s nem is igazán futottam abban az évben. De hát fogadást nem szegünk meg,ugye? :) Így történt, hogy karácsony másnapján egy gps társaságában elindultam és 21 km-ig meg sem álltam. 2:36 perc alatt teljesítettem az első félmaratonomat, melyről valódi bizonyíték nincsen, csak a fák, bokrok, sziklák látták. Azóta leszoktam az újévi fogadalmakról. Első "hivatalos" félmaratonomat Prágában futottam 2014-ben, 2 óra 2 perces idővel. Szerelmi csalódások idején mindig hű társam volt a futócipőm. Legjobban minden segédeszköz nélkül (értsd: óra, gps, telefon, zene...) a természetben szeretek futni. Nagyon ritkán van kellő motivációm az elinduláshoz, nagyon nehezen veszem rá magam a futásra. DE amikor már futok sosem értem miért olyan nehéz elindulni. Leginkább egyedül szoktam futni, mert nem szeretek más tempójához alkalmazkodni. Persze kivétel erősíti a szabályt, ugye tesók? Számomra a futás egy biztos pont: ha szarul vagyok azért, ha boldog vagyok azért, ha kedvetlen vagyok azért, ha fogynék azért és ha csak úgy futnék azért!   Köszönöm, hogy itt voltál. Köszönöm, hogy elolvastad, hamarosan újra itt! :)

További blogbejegyzéseim

MEGCSINÁLTUUUK!

Sziasztok! Ma egy hete, hogy célbaértünk. Együtt, egy jó ügyért. Én futottam, ahogy csak bírtam, Ti pedig támogattatok lelkileg és fizikailag engem, adományotokkal pedig a Bátor Tábort. Biztos sokan kíváncsiak vagytok, hogy sikerült a verseny napja, milyen érzések kísértek be a célba, ezért egy hét után leülök és elmesélem. Olvassátok szeretettel! (Teát, kekszet készítsetek, mert hosszú lesz..:) ) Egy rövid és nem túl pihentető éjszaka után óriási izgalommal ébredtem – vagyis emiatt nem is nagyon aludtam. Szerencsére még este megterveztük a családdal a reggeli rutint, így nem volt az a ...

Holnap!!!!

Sziasztok! Nem tudom szavakba foglalni, hogy most mit érzek! 500 000 Ft!!!! Hihetetlen! De mégis igaz! Ti ma már pihenhettek, holnap én jövök! Míg egyrészről nagyon boldog vagyok, hogy sikerült 250%-ot gyűjtenünk, másrészről nagyon félek, hogy rajtam fog elcsúszni a siker. S bár racionálisan tudom, hogy ez már most siker,de mégis bennem van a félsz. A felkészülésem egy hullámvasút volt. Mind lelkileg és mind fizikailag is. De most már csak egy éjszaka és sikerülhet a terv! A közös vállalásunk! Nagyon izgulok! Nagyon szeretném, hogyha a vállalásom sikerülne és valóban közösen ...

Mélypont és ami utána van

Sziasztok kedves Támogatóim! Rég jelentkeztem blogbejegyzéssel, mert mostanában annyit futok (nyugi azért "annyit" nem, de magamhoz képest egész sokat), hogy minden örömöt-bánatot fel tudok dolgozni futás közben, így nem érzem szükségét, hogy kiírjam magamból. De most mégis kivételt teszek, mert egy elég nagy amatőr hibán csúszott el majdnem a maratonom - s bízom abban, hogy ez másnak is intő példa lesz ;) Szóval én előszeretettel pakolgattam az edzőm által előre kiírt edzésnapokat és távokat. Nem az életem alakítottam a futáshoz, hanem a futásokat az életemhez, így sokszor kimaradt ...