Ha a szótárat felütöd a "meggondolatlan" szónál, számos hangulatos szinonímát találhatsz rá ami sokkal jobban kifejezi milyen fantasztikus képességeim vannak a témában, úgymint: ütődött; esztelen; svihák vagy éppen kerge. Ilyetén módon idén már ért néhány meglepetés a vállalásaimat tekintve, de jelentem a múlt hétvégén sikerült magam felülmúlni, tiszta szerencse hogy oda vagyok a meglepetésekért. Volt még nyár elején itt a szomszédban Sirokon egy kis ramazuri, terepakadályfutás, amire akkor valamiért nem tudtam elmenni, viszont nemrég kiderült hogy lesz még ebben az évben egy etap ebből, amit úgy hívnak: Fighters' Run Egyéni verseny & Farkaskölykök | Csapatverseny - Csopak Tök jól hangzik, nem? Hát de. Akkor? Nyilván beneveztem, ezúttal a helyszín Csopak, amit egyébként is imádok, így ez egy plusz ok hogy eltöltsünk itt egy kis időt családostól. Lesz futás, az azért megy úgy ahogy, meg lesznek ugrálós, mászós, csimpaszkodós dolgok, amíg nem kell futni addig pihen a lábam, gondoltam. Na ha idáig eljutottál, válassz a fenti jelzőkből egyet, de egyik sem lesz elég kifejező😆 Az eső egész héten ömlött, de még a verseny reggelén is, nem jó ómen egy terepes eseményhez. Előrelátóan beszereztem egy esőkabátot, aztán láttam hogy vizesárok is lesz, rakd össze a kettő mennyire alkot értelmes párost. Ugye. Indulás a helyszínre, a parkolóban rengeteg Spartan matricás autó...Hujjujjj... Nem nagyon tudtam még miben rejlik a Spartan mint olyan, de mikor megláttam a versenyzőket az letaglózó volt. Szinte kivétel nélkül szép szál legények és lányok, egyesületes mezben, ja, és ők tudták mire vállalkoznak. Nemhogy esőkabát, sokukon póló sem volt. Ezt később megértettem, teljesen praktikus. Szánalmasan festettem közöttük, a pólómon lévő Bátor Tábor feliratból próbáltam erőt meríteni, sokat segített már. Maga a verseny finisher jellegű, ami azt jelenti, egyáltalán nem biztos hogy célba fogsz érni. Ezen túl az egyéni indulók két csoportba nevezhetnek: Alfa és Béta, előbbinél csak magadra számíthatsz, senki nem fog segíteni már csak azért sem mert akkor őt is kizárják meg téged is, utóbbinál bárki segíthet, ha épp van a közeledben, illetve te is segíthetsz. Kitalálod melyikbe neveztem így elsőre? Alfába, hát, az való férfiembernek nem? Bemelegítés, rajt! Ha olyan pancser vagy mint én, ilyen esetekben sokat vársz bizonyos felszerelésektől, ez esetben gondolván a függeszkedős feladatokra, egy pár jó minőségű kesztyűtől. Azonban mikor a legelső akadálynál egy palánk alatt átbújva a vizes fűtől azonnal használhatatlanná ázik, akkor arra gondolsz, megint kutyaütőként álltál a gépállatok közé. Végülis mindegy, futás tovább, gerendákon át, palánkra fel, álcaháló alatt, eddig egész jó. Pallón egyensúly. Kötélmászás. Az megvan milyen? Felugrasz a csomóra a végén, aztán rángatod magad felfelé. Aha. Ne a tornatermi kenderkötélre gondolj, hanem egy szép kék műszálasra, ami vizes. Meg a kesztyűd is. Felugrasz, rámarkolsz, hopp! És zutty. Nem érted mi van, nem tudsz menni felfelé, csúszol le. Nem teheted le a lábad a földre mert akkor bukta, mehetsz büntetőkörre. Kicsit fel, de megint csúszol, szorítod lábbal, üvöltesz mert nem hiszed el, és méregből rúgod magad fölfelé. Valahogy eléred a csengőt a tetején, jöhetsz le, de ekkor meg lentről kiabálnak hogy nehogy leugorj, vagy csússz, mert az is bukta! Csak mászva, lefelé is. Aha, oké. Valahogy sikerül, de iszonyatos energiát emészt fel. Futás tovább. Újabb palánk, lajhármászás. A majomlétrán a harmadik csőről lecsúszik a vizes kesztyű, puff a földre. Büntetőkör! Medvejárással kell menni egy vonalon oda vissza. Nem téma, gondolod, hiszen csak négykézláb kell lépegetni. Rohadt fárasztó, és sokáig tart, rengeteg energia és idő megint oda, ráadásul a tenyered csupa fű meg sár lesz. Tovább, patakon át, ja neeeeeem, patakban. Igen, ott kell menni a patakban, csupán térdközépig ér, csupán tíz fokos, és mivel már vagy harmincan vannak előtted, jó iszaposra van dagonyázva. Na de gondoltál erre, így vízhatlan a cipőd. Azzal csak egy a baj, ha térdig mész a vízben akkor bentről meg nem engedi ki. 😭Flatty-flatty, még vagy 5 kilométeren keresztül. Meredeken felfelé köteleken húzva magad, aztán alagúton átbújás megint térdig vízben. Homokzsák cipelés, vizesballon hordása, súly húzása csigán fel. Hosszabb futós szakasz, aztán egy feladvány: térképen két pont között kell megtalálni az egyetlen jó útvonalat. Könnyű lehetne, de ha levegőt is alig kapsz az jelent kihívást. Kicsit le kell higgadni hozzá. Megvan, innen már nagyon nem lehet futásról beszélni, az energia nagyja oda, de hallani a versenyközpont hangjait, közel a vége! Hosszú hinta: csövön végig lógva, alacsonyan van így behajlított lábbal kell függeszkedni. Nagyon fárasztó! Át gyűrűkre, egy-kettő-há...megint lecsúszik a vizes kezed a vizes függesztékről, medvejárás megint! Hogy ez hosszabb pálya, vagy csak te vagy már teljesen kész mindegy, az jár a fejedben hogy már csak három akadály és vége, de milyen? Tulajdonképpen nem számít, jöhet bármi, csak tessék csak tessék, gurítsák elém kérem szépen ez Alfa liga. Tényleg mindegy volt már , még egy kis falmászás fel is, le is, vizesárok, azanyját ez köldökig ér! Szarni bele, csapassuk. Most hogy jó vizes vagy megint, jön a szögesdrót. Kúszás alatta a dagonyában, jó hosszú pálya, rönkökkel megszórva, vonszolom magam, markolom a sarat és egy örökkévalóságnak tűnik, mire kiverekszem belőle. Rajtszám, póló, pohár minden létező beleakad, szaggat. Sose tedd le a tenyered kúszásnál, nem tudtad? Nem b+, de megtanultam most egy életre! Csupa sár a kezem, meg úgy mindenem de hát nyilván a legvégén vár a legjobb finomság, az óriás homorú palánk. Van aki meg sem próbálja, rögtön megy jobbra büntetőkörre. De én nem ezért jöttem. Itt áll a család oldalt, szánakoznak mert úgy festek mint akit legalább egy vonat gázolt el, tényleg alig látok- hallok valamit a külvilágból, körbe járkálok mint valami tébolyult. Lelögybölöm a kezem egy pocsolyában, nézem azokat akik nekifutnak, van aki felhúzza magát, van aki nagyot koppan rajta. Ha elsőre nincs meg, akkor nagy a baj, annyi energia fog elmenni rá... Csurom víz a kötél, ráadásul vékonyka is, nincs rajta jó fogás. A fal csupa sár, ott nem lesz tapadás, akkor hogyan? Ha meg kell b@szódni, akkor meg kell b@szódni, mondta Zelcsényi Miklós, hát úgy. Nem lehet tovább húzni, rámarkolok amennyire tudok, láb merőleges a falra, egy húzás-egy lépés, még egy, és még egy. Meg tudom fogni a tetejét, fel kellene löknöm magam rá, onnan kitolni és megvagyok. Egy, két, há...lábam lecsúszik a falon, nemhogy feljebb kerültem volna, visszacsúsztam. Kaparászok lábbal, ugyan, semmi haszna. Karból könyökig tudom magam felhúzni, és ennyi. Pont. Finító. Nincs tovább. Át kéne lendülni a tetején, de az kizárt, nem megy. Körül mindenki kiabál, buzdít: húzzad magad, meglesz, lendítsd a lábad! Hogymi? Elnézek balra a palánk felett, szemmagasságig kéne emelnem a lábam. Hááát...karból nem tudom magam felnyomni az már biztos, az teljesen kifáradt, akkor próbáljuk. Bal láb felrúg, lábfej átbukik a palánkon, onnan már tudok combból húzni, és átfordulok a tetején, el sem hiszem, de nincs vége, kötélhálón le kell mászni a túloldalon, és ott már a cél van csak. Szóval egy szem oroszlánként bementem a farkasok barlangjába. Nem tudtam mit vállalok, de mint általában, ez is így volt jó, sérülés nem történt, célba értem így teljesen elégedett lehetek. Nagyon színvonalas rendezvény volt, tiszta és rendezett területtel, olyan kedves Staff-fal amilyet még nem láttam, és biztos vagyok benne hogy úgy lett visszarendezve a terület, mintha ott se lett volna több száz ember, akik néhol végigszántották a földet, bokáig sárban. Kár hogy az előzőn nem voltam, jól jött volna a tapasztalat, de gyúrunk a következőre (most tényleg). Kicsit most üresség van, idénre egyelőre nincs több móka, de az élet mindig tartogat meglepetéseket, szóval...jöhet még akármi is. A kampány véget ért, sikeresnek könyvelem el, jövőre ismét belevágok, ismét a Bátor Táborral, de amúgy Blöffösen szólva: "a bunyó is kétszer akkora lesz hapsikáim!" Na de összegzésként, lehet az akadályokat néhol összekevertem, ez belefér, de egyéni Alfa futam 11,4km 25 akadállyal, idő: 1:29:06, összetett 42., férfiak közt 39. , korcsoportban 14. hely. Aki jártas benne mondja meg ez mit jelent, nekem fogalmam sincs, túlzottan nem is izgat, sikerült ez a fontos, na meg az hogy ettől csak jobb lehet! Köszönet Bátor Tábor, Fighters' Run !