© 2018 Bátor Tábor Foundation
A héten nagy öröm ért, a Polar Vantage Csapat tagjaként indulhatok az Ultrabalatonon. Egy álmom vált ezzel valóra. Most már "csak" edzeni kell rá. Ma egy tesztfutás volt a kérés, nagyon elégedett voltam ahhoz képest, hogy szembeszéllel kellett megtennem a távot. Apukám mint mindig tekert mellettem bringával. És végre sikerült egy kilométeren keresztül tartanom a 4:09-es tempót. Ahogy szedtem a lábaimat a Duna-parton, biztos aki ezt látja, azt mondja, hogy nem vagyok normális, de nem érdekelt volna, mert elképesztően jól éreztem magam. Bizsergető érzés végre egy csapathoz tartozni. Továbbá az a megtiszteltetés ért, hogy Dr. Vizi András lát el tanácsokkal felkészülésem során. Kíváncsian várom a terveket, egy biztos a következő 8 hét nem lesz könnyű, de aki ismer, tudja, hogy megcsinálom.
Eljött végre a Maraton napja. Pár óra és újra egy álom teljesül negyedszerre. Izgalommal telt az éjjel, forgolódtam, de azért sikerült valamennyit pihenni. Apu jött értem, és kimentünk a rajthoz. Gyors ölelés és már a rajtzónában találtam magam. Gyönyörű, őszi idő volt. Találkoztam néhány ismerőssel, jó futást kívántunk egymásnak, és már hallottam a visszaszámlálást. Végre elindultunk, felvettem egy kényelmes tempót, és az első pár kilométer el is repült. Gyönyörködtem a tájban, élveztem minden egyes lépést. Szépen haladtunk a rakparton, majd jött a fordító, és már haladtunk is tovább az ...
Elérkezett az utolsó hosszú futás ideje a Maraton előtt. Augusztusban már nézegettem, hogy milyen lehetőségeim vannak. Szerettem volna egy 28-30 kilis versenyt találni magamnak, nem szerettem volna már tovább terhelni a családomat. Júniusban körbefutottam a Velencei tavat, Zoli kísért bringával, júliusban megtettem 6 kört a Margitszigeten, ahol az egyik futótársam kísért, augusztusban a bringás úton futottam 30-at bringás kísérőim Apu és Zoli voltak, szóval már eleget nyaggattam mindenkit. Találtam is egy helyes kis versenyt Dunaharasztin, remek a helyszín, közel van, és a futóklubból is ...
Egy álom, amely megvalósult. Láttam egy felhívást, hogy a Polar csapatába keresnek futókat az UB-ra. Megpróbáltam, elküldtem a jelentkezésemet, de még legmerészebb álmomban sem gondoltam volna, hogy bekerülök. Jött egy e-mail, hogy a Polar Vantage Csapat tagja vagyok. Szó szerint táncra perdültem az irodában, a kolléganőm furán tekintett rám, hogy mi is történt. Mondtam neki, hogy végre mehetek az UB-ra. Eddig nem sikerült sohasem bejutnom, ez egy szuper lehetőség, hiszen eddig inkább csak egyedül futottam a versenyeken, most végre próbára tehetem magam csapatban is. Nagyszerű érzés volt ...