A táboroztatás annyira magával ragadott, hogy keresni kezdtem mivel tudnék még hozzájárulni a Bátor Táborhoz. Szerencsére egy alapítvány munkáját rengetegféleképpen lehet segíteni és én rögtön találtam kettőt is. Az egyik, hogy jelentkeztem a suliprogramjukba, a másik pedig és itt most erről lesz szó, egy gyalogló teljesítmény túra amit adománygyűjtéssel kötöttem össze. A napi sétákat kicsit kiterjesztettem és mivel pécsi vagyok, ezt a várost pedig a gyönyörű Mecsek hegység öleli, többet járok túrázni is. A képen Anyukámmal Püspökszentlászlón gyalogoltunk 10 km-t, ezzel is készülve a szeptemberi kihívásra. Sose voltam sportos beállítottságú és igazából erre sem úgy tekintek, inkább csak jól esik (a cukorbetegség miatt kezdtem el gyalogolni). Az elején csak előbb szálltam le a buszról és úgy mentem dolgozni. Ez egyébként nagyon jó ráhangolódás volt az egész napra. Később hozzájöttek az esti séták (kb 5 km) a tesómmal, amihez időnként más családtagok is csatlakoztak. Ez nagyon jó közös idő. Mivel már nem dolgozom reggelente is megteszem ezt a távot egy tempós gyaloglással. Ahogy világosodik nekiindulok hol egyedül, zenét hallgatva, hol a férjemmel (mert őt is rászoktattam a sétára 😉). Amikor a facebookon szembe jött velem a kiírás, hogy idén is lesz „Át a Dráván” elnevezésű félmaraton -futó-, terepfutóverseny, gyalog- és kerékpáros teljesítménytúra, beneveztem és ezzel párhuzamosan már jelentkeztem is az Élménykülönítménybe. Remek lehetőség, hogy kipróbáljam magam egy ilyen túrán és közben pénzt is gyűjtsek a gyerekeknek. Én nagyon várom a túrát, készülök rendszeres gyaloglásokkal legyen szó városi vagy természetben gyaloglásról. Ami még nagyon szép ebben az egészben, hogy nem egyedül indulok, Anyukámmal együtt fogom megtenni a távot.♥️ A kitűzött célösszeget négy nap alatt összeadtátok, remélem akár meg is duplázódik!