A valóra vált álom - évtizedes félmaratoni rekordomat döntöttem meg

2024. augusztus 10-én egy reggeli futásom (vasúti híd, római part, Lupa tó: https://www.relive.cc/view/v36ARgmmBGq, 1:36:19 ) során már nagyon közel kerültem a 15 évvel ezelőtti félmaratoni rekordom megdöntéséhez, így kérdésessé vált, hogy ki tudom e "bírni" szeptember végéig, hogy augusztusban, Esztergomban múljam felül az ott 2009-ben elért időeredményemet (edzesonline bejegyzése: https://edzesonline.hu/edzes/251282, videó róla: http://www.youtube.com/watch?v=LvRqBse9LFM ) Augusztus utolsó hétvégéje több lehetőséget is kínált erre, de a maratoni felkészülés jegyében már hosszabbakat is kellene futnom, s mivel továbbra is a terepfutás örök szerelmese vagyok, így a Garmin WTF Spartacus versenyen kívántam volna leginkább száguldozni egy kellemeset. Mikor kiderült, hogy ez most nem jöhet szóba, a szombati (Bakony Balaton néven futó ) veszprémi félmaratonra tettem le a voksom, hiszen az is egy elképesztően csodálatos környezetben fekszik, az ország egyik legszebb városában. Az útvonal nagy része ugyan a városban, utcákon halad, de egy része a csodálatos Séd parton, a Vár alatt, a kolostorok és kertek völgyében, terepfutáshoz illő környezetben és körülmények között. Bizonytalan voltam, hogy ilyen melegben és ilyen szintes útvonalon milyen időeredményt érdemes megcéloznom (mivel az útvonal háromszor is felvezetett meredeken a pompás vársziklára), de végül közvetlenül a rajt után úgy döntöttem, hogy ilyen extrém körülmények között is megcélzom az elmúlt másfél évtizedben megközelíthetetlennek tűnő 2009-es esztergomi időmet, így közel 4 perces ezrekkel kezdtem el róni a kilométereket a veszprémi utcákon. A rajt után a Mackó cukrászda és a Megyeháza mellett elhaladva az árnyékos Erzsébet sétány következett, majd a nosztalgikus hangulatomat tovább fokozandó az egyetemi épületek megkerülésével kalandozhattam a múltamban. Az Egyetem utca kellemesen lejtett ahhoz, hogy tartani (sőt kicsit fokozni is) tudjam a gyilkos tempót, ráadásul a könyvtár és a színházkert mellett elhaladva, átkelve a főúton a Toborzó utca egy elég komoly lejtővel vezetett le a Szent Anna kápolnához, a Vár Szikla tövéhez. Itt már óvatosnak is kellett lenne, nehogy esés legyen a túlzott gyorsulásból, de úgy tűnt a lábaim jól állják a sarat. Fantasztikus élmény volt a várdomb szorításában, majd a csodás Séd völgyben haladni a Gulya domb felé, bár itt már nagyon vártam a frissítő pontot, ami a Viadukt alatt áthaladva az állatkert parkolójában biztosított számomra vízet és isot. Itt még csak 1-1 pohárral vettem magamhoz, de miután az első kör végén szembesültem vele, hogy a rajt/cél területnél lévő másik frissítőponton csak víz áll a futók rendelkezésére, így a következő alkalommal már 2 pohár vizet és 2 pohár iso-t kértem. Ezt nyilván már nem tudtam menet közben megoldani, így némi megállás és időkieséssel járt a frissítés, de szükség volt rá a borzasztó kánikula mellett, mert sajnos a frissítőpontokon kívül nem volt egyéb külső hűtési lehetőség (pl. jég, tűzoltóslagos locsolás, vagy vödör hidegvízes frissítés, mint legutóbb Tatán) - pedig nagy szükségem lett volna rá. Komolyan mérlegeltem egy -egy csobbanási lehetőséget az egyébként kristálytiszta vízű Séd patakban. Három 7 km-es körből állt a félmaratoni útvonal, és egyidejűleg 7 és 14 km-es távon is rendeztek versenyt, illetve 21 km-es váltóverseny is zajlott, így nem csak félmaratonistákból állt a mezőny. A frissítésen kívül a körök végén található brutális meredekségű emelkedők jelentettek még kellemetlen kihívást: a Séd völgyből a Buhim utca vezetett fel a Szabadság térre. Lelkesedésem nem csappant, sőt további löketett adott , mikor a rendezői pont mellett haladva a szervező-speaker megdicsért, és jelezte, hogy a második helyen haladok a félmaratonista mezőnyben. A Szabadság téri frissítőpontra érve kissé meglepődve tapasztaltam, hogy ott csak víz volt, de töretlen lendülettel kezdem meg a második kört a már jól ismert útvonalon. A kissé emelkedő kezdeti szakaszon örömmel nyugtáztam, hogy továbbra sem lassulok, és az átlagtempómat látva már elkezdtem hinni benne, hogy itt bizony akár még a rekord is elérhető lesz.

További blogbejegyzéseim

Spartacus WTF – Special Edition – péntek délutáni kánikula és napnyugta

Az előző hétvégén Visegrád-Pilisszentlászló környékén, a Spartacus ösvényt és számos egyéb bámulatosan csodálatos helyet érintő Garmin WTF Spartacus terepfutóversenyen nem vehettem részt - akkor helyette másfélévtizedes félmaratoni rekordomat döntöttem meg a csodás Bakony gyönyörű fővárosában, a királynék városában, Veszprémben. Így az imádott Szparit a következő forró péntek délutánra tudtam beütemezni (azért sem szombat délelőttre végül, mert iskolai évnyitók is kerültek szombatra...) A forró kánikulában történő indulás ellenére is a vége már kissé sötétedésbe csúszott , aminek ...

Újra 1:40 alatti félmaraton (Edelény + másnap ráadás Tatán)

Edelényi kastélysziget - 1:40-en belüli félmaraton (+ ráadás másnap Tatán) 2024.augusztus másodikán Edelényben futottam félmaratont, ami nagyon jól sikerült, életemben másodszor sikerült 1:40-en belül, ráadásul 15 év után. Nagyon örültem neki, mert innentől kezdve már csak egyetlen ennél jobb eredményem marad ezen a távon: 2009 szeptemberében Esztergomban futottam 1:35:41-et. VIszont a maratoni felkészülés jegyében kiváncsi lettem , hogy egy ilyen erős félmaraton után hogyan fogok tudni másnap lefutni még egy félmaraton, ezért elmentem a Tatai félmaratonra. A délután 3 órás nyári ...

Scorpions félmaraton – “Az elhatározás”

2024.június 29-én kezdődött, vagy pontosabban akkor érett szilárd elhatározássá az addig csak érlelődő gondolat. Napközben még azon gondolkodtam, hogy a Scorpions koncerten vagy a Hősök terén megrendezésre kerülő Futóest félmaratoni futásán vegyek inkább részt. A koncertre borzasztóan vágytam, de mivel már egyáltalán nem lehetett olyan, mint amilyenre igazán vágytam a szívem legbelsőbb mélyén, így azt gondoltam, hogy el tudom engedni ... de a remény és a gyengeség legyőzőtt, így nem tudtam elengedni...DE közben rájöttem, hogy ettől még nem kell a futást sem elengednem...SŐT: a koncert ...