Vége lenne?
Sok mindenért futottam vasárnap. Futottam magamért. Futottam azokért a gyerekekért, akiknek a tábor jobbá teszi az életét! Futottam azokért, akiknek nem adatott meg az egészség. Futottam azokért, akik elvesztettek valakit és futottam azokért is, akik el fognak. Futottam a Nagypapámért és reméltem, hogy ő is büszke lenne rám. Futottam, hogy ne érjen utol a záróbusz és hogy lássam azokat, akik szurkolnak. Futottam a tűző napon, az árnyékban, a Duna partján és a Margit-szigeten. Futottam nagyon lassan és még lassabban, de a lényeg, hogy beértem. Valahol ezt egy kis diadalnak éltem meg, egy reménysugárnak, hogy bár soha nem szerettem futni és nem is tudok, mégis be tudtam érni. Bárcsak minden ilyen könnyű lenne és csak hinni kellene benne, hogy valami megváltozik, sikerül. Még egyszer köszönöm mindenkinek, aki támogatott, akár szóban, akár tettben! Néhány hétig még élni fog az oldalam, így aki esetleg még nem olvasott el mindent vagy szívesen nosztalgiázna az elmúlt 9 hónapról, az tegye meg nyugodtan, nem fogok megsértődni! Jövőre folytatom, ha nem is itt vagy nem is ilyen formátumban, de örülnék, ha továbbra is követnétek az utam! :)
További blogbejegyzéseim
Mamuszka
Ki másról is szólhatna a mai írásom? Mint arról, aki mindenben támogat gyerekkorom óta nem csak engem, hanem az egész családot! Aki úgy kampányolt velem, helyettem, ahogy senki nem tudta volna! Aki bevetette minden tudását, ismertségét. Aki a tojások mellé is el tudta adni egy-két kilométerem! :) Aki mindig megosztja minden apró kis sikerem és aki velem(ünk) van minden helyzetben! Holnap nehéz nap lesz, de én tudom, hogy itt leszel(tek) velem, akkor is, ha nem lehettek itt és én ott leszek veled! Köszönöm, hogy vagy nekem(ünk)! :)
Fényképek útján
A tegnapi napon elkezdtem egy minisorozatot, amelyben szeretnék bemutatni Nektek pár olyan személyt, akiknek külön is hatalmas köszönettel tartozom a támogatásukért! Többször is írtam arról, hogy szárnyalt a lelkem minden 1000 Ft-os beérkezésnél is, hiszen olyan emberek segítették a munkámat, akikről sokszor nem is gondoltam, hogy emlékeznek még rám vagy figyelik a munkásságom. :) Aztán egyik nap kaptam egy hatalmas és hihetetlen ajánlatot! Anna a fotókiállítása teljes bevételét felajánlotta a kampányomhoz. :O Szóhoz sem tudtam jutni, el sem tudtam képzelni, hogy valaki ennyire ...
Lassan vége
Lassan vége, szinte még hihetetlen. Eltelt 9 hónap, mintha egy szempillantás lett volna. Nagyon sok minden történt eközben, rengetegen követtétek a bejegyzéseimet, a képeimet, támogattatok és nem csak adományban, hanem szóban, tettekben is. Az utolsó pár napra kis összefoglalókkal szeretnék jelentkezni. Úgy gondolom muszáj bemutatnom nektek is néhány olyan támogatómat, akik többet tettek azért, hogy a kampány sikeres lehessen, mint én. Motiváltak, segítettek és nem utolsó sorban olyan dolgokat tettek meg a célom eléréséhez, hogy minél több gyerkőc táborozhasson, amelyet elképzelni sem ...