Csicsergő Velencei Jótékonysági Tókerülő Bike & Run

Péntek reggel még egy laza futás itthon, pakolás, indulás Velencére. Szuper az idő, strandolás egész nap a családdal. Vacsora és pihenés. Átgondoltam még a szombati rajt előtti dolgokat, plusz próbáltam rákoncentrálni a 30 km-es futásra. Egész jól aludtam éjjel, igaz ment a buli 11-ig. Reggel jól tudtam reggelizni. Fülledt, vihar előtti időnk volt. 10 körül átkocogtam (3 km) a rajthoz, Zoli bringával kísért. Regisztráltunk és már indultunk is. A pulzusomat nehezen tudtam tartani. Meleg volt. Szépen haladtunk a szállodák felé, elhaladtunk a mienk mellett is, és mivel az érmeket már átadták már mehettünk is volna wellnesskedni, de nem ezért jöttünk. Ameddig én futok, addig Viki és a szüleim strandolnak. ? Felvettem egy kellemes tempót, 5 kilinél volt egy frissítőpont, ott ittunk, leöntöttem magam vízzel aztán indultunk is tovább. Az első 10 kili hipp-hopp elrepült. Sikerült jól tartani a tempómat. Haladtunk a strandok mellett, biztos csak néztek, hogy ki ez az őrült, aki fut ebben a melegben. Inkább bringával indultak neki a távnak, csak egy-két futót láttam. Eljött a 15 kili, szuperul éreztem magam, aztán 18 kilinél azon gondolkodtam, hogy mit is keresek itt. Tűző nap, dél van, jött egy emelkedő. 2 km-en keresztül az járt a fejemben, hogy feladom, égetett a nap, sehol egy árnyék, forró volt már a fejem. De eszembe jutott, hogy nem tehetem, a családom itt van velem Velencén, Zoli bringázik miattam tűző napon. Végre 20 kili, de jó ott egy kút, hurrá. Ittam és folyattam a fejemre a hideg vizet, kulacsokat megtöltöttük és indultunk tovább, itt picit több idő ment el, de nem baj, megyünk tovább. Megint sok bringást láttunk, szépen haladtunk. Jött megint egy emelkedő, annyira meredek volt, hogy fel kellett sétálni kb. 100 métert, de közben ittam. Aztán már futottam is, végre lejtő. Megint repültek a kilik, elhaladt mellettünk egy bringás lány, azt mondta, hogy minden elismerése, hogy futok. ? Csak futottam, már csak az járt a fejemben, hogy pár kili és megvan. Éreztem, hogy erős vagyok. Se gyomorgond, se fáradtságot nem éreztem. 28 kili, hurrá, gyorsítok. Utolsó 500 méter egy laza sprint, és cél. ? Elégedett voltam az időmmel, tavaly mindegyik 30 kilim edzésen jóval több idő volt, átlag 3 óra 30 perc körül. Most sikerült 3 óra 2 perc alatt teljesíteni a távot, megkerültem futva a Velencei-tavat, hurrá. :) Nagyon jó előjelek a szeptemberi Maratonra nézve, és ebben az évben is gyűjtök a Bátor Tábornak, kérlek Benneteket támogassátok a gyerekek táborozási lehetőségét. :)

További blogbejegyzéseim

Spar Budapest Maraton 2019

Eljött végre a Maraton napja. Pár óra és újra egy álom teljesül negyedszerre. Izgalommal telt az éjjel, forgolódtam, de azért sikerült valamennyit pihenni. Apu jött értem, és kimentünk a rajthoz. Gyors ölelés és már a rajtzónában találtam magam. Gyönyörű, őszi idő volt. Találkoztam néhány ismerőssel, jó futást kívántunk egymásnak, és már hallottam a visszaszámlálást. Végre elindultunk, felvettem egy kényelmes tempót, és az első pár kilométer el is repült. Gyönyörködtem a tájban, élveztem minden egyes lépést. Szépen haladtunk a rakparton, majd jött a fordító, és már haladtunk is tovább az ...

Dobogós 28-as

Elérkezett az utolsó hosszú futás ideje a Maraton előtt. Augusztusban már nézegettem, hogy milyen lehetőségeim vannak. Szerettem volna egy 28-30 kilis versenyt találni magamnak, nem szerettem volna már tovább terhelni a családomat. Júniusban körbefutottam a Velencei tavat, Zoli kísért bringával, júliusban megtettem 6 kört a Margitszigeten, ahol az egyik futótársam kísért, augusztusban a bringás úton futottam 30-at bringás kísérőim Apu és Zoli voltak, szóval már eleget nyaggattam mindenkit. Találtam is egy helyes kis versenyt Dunaharasztin, remek a helyszín, közel van, és a futóklubból is ...

Ultrabalaton

Egy álom, amely megvalósult. Láttam egy felhívást, hogy a Polar csapatába keresnek futókat az UB-ra. Megpróbáltam, elküldtem a jelentkezésemet, de még legmerészebb álmomban sem gondoltam volna, hogy bekerülök. Jött egy e-mail, hogy a Polar Vantage Csapat tagja vagyok. Szó szerint táncra perdültem az irodában, a kolléganőm furán tekintett rám, hogy mi is történt. Mondtam neki, hogy végre mehetek az UB-ra. Eddig nem sikerült sohasem bejutnom, ez egy szuper lehetőség, hiszen eddig inkább csak egyedül futottam a versenyeken, most végre próbára tehetem magam csapatban is. Nagyszerű érzés volt ...