Lassan rutinná válik, hogy ha a kórházban vagyok viszem az úszó cuccomat is. Kérdezhetnétek, hogy milyen kórház?! Hát olyan ahol a Bátrakat "készítik" fel a táborozásra. :-( Nagyon szeretem a Tüske vízét. Kellemes a hőmérséklete, nincsenek sokan....pedig a legolcsóbb a városban. ...csak az a zuhanyrózsa az ne fájna ennyire, de erről már írtam. ;-) Úsztam először 45 percet, amit én 1,5 km-nek számolok a kényelmes tempómban. Aztán kis pihenő és húztam mellben 500-at. Hasznos volt mert lassan elfelejtem hogyan kell mellben úszni. Aztán pihenő nélkül átváltottam még 500 gyorsra. Az a tervem, hogy az átúszásnál váltom a két úszónemet, mert nagyon monoton lenne végig gyorsazni...meg nem is bírnám. Este 11-kor még akartam futni 5 km-t, de már nem volt hozzá lelki erőm. Pedig nagyon szerettem volna újra tesztelni azt amit nem nagyon értek!? Sokkal jobban megy a futás, ha előtte úszok minimum 1 km-t!? :-) 9-én meglátogatom a Bátor tábor-t. Jó ötlet a családi nap! :-) Beneveztem az 5 km-es futásra is, meg persze a családira. Már nagyon várom az átúszást! Idén még nem láttam a Balcsit! Sok Bátor rengeteget áldozatot hoz a mindennapokban. Látni rajtuk az erőt a küzdelmet és azt is, hogy természetesen hordozzák a terhet. Már szinte napi rutinná változik számukra a gyógyulásukba vetett hit és kitartás, és ezt vidáman mosolyogva teszik. Ha annyi erőm lenne mint amit nap mint nap látok rajtuk, akkor menne a Balcsi keresztbe is!