Ősszel, mikor belefogtam, nagyon jól éreztem magam. Olyanokról beszélgettem, hogyan fogok 1.45 alatti félmaratont futni, mik a terveim, elképzeléseim. Aztán úgy alakult, hogy nem jutottam el annyiszor futni, mint akartam. Az 50 perc alatti 10km megy, lehet van bennem több is, de nem tudom kihozni, és az időm is elfogyott. Vert hadként vonulok csatába hamarosan, és nagy eséllyel elvérzem saját elvárásaim lándzsáitól. Mégis, csatába vonulok. Aki harcolni indul, nem magáért indul. Másokért. Én most azokért, akik egy sokkal nagyobb harcot vívnak saját magukkal. Egy harcot, amiben nem ...
Az elmúlt hónapban két nagyszerű közösségi futás élményt is szereztem. Február 4.-én örök inspirációm és futótársam, Zsófi javaslatára a CoffeeRun szervezésében futottunk egy Panoráma kört a szép havas tájon. Erre a futásra akkora bátorsággal érkeztem, hogy az első találkozópontra futva tettem meg az utat, bemelegítésképpen. A kellemes téli tájon túl jó volt látni, hogy mennyi ember vállalja be a zord idő ellenére, és hogy senki nem marad ki, mindegy, hogy mennyire tudja tartani a tempót. Február 10.-én pedig az Élménykülönítmény télfutó csapata egy olyan eseményen vett részt, ami ...
Egy csodás közös futáson voltam túl szombaton, köszönettel tartozom Zsófinak, hogy eljött velem és megint együtt mehettünk. Nagyszerű élmény volt, fontos tanulságokkal arról, mi számít igazán, ha együtt futsz valakivel. Hazafelé próbáltam összeszedni a gondolataim, végül írtam egy fogadalmat magamnak, hogy mit jelent számomra együtt futni. Együtt kezdjük el, együtt fejezzük be, együtt csináljuk végig. Ha gyorsabb vagy, igyekszem, ha lassabb, igazodom. Ha lelkes vagy, erőt merítek belőled, ha csüggedt, bátorítalak. Ha fáradt vagy, belesétálunk. Ha elestél felsegítelek, ha ...
Az egyik legnagyobb kihívás számomra, hogy megtaláljam az időt a futásra. Rengeteg a teendő otthon a két gyerek mellett és mindig lenne más feladat is, amivel foglalkozni kéne. Rá kellett jönnöm, hogy nincs tökéletes idő a futásra. Nem lesz. Nincs olyan, hogy annyira semmit nincs csinálni éppen, hogy akár futhatunk is. Így nincs is értelme várni, hogy valami csoda történik és tele leszünk idővel. Amit én tettem, elkezdtem keresni azokat az időket, amikből le lehet csippenteni, amiket ki lehet cserélni. Egyik nap kipróbáltam, hogy hazafutok a munkából. Öltözéssel, mindennel együtt 1 ...
Amikor először mentem Zsófival hosszú távra futni közösen, akkor megjegyezte, hogy milyen természetesen veszem a levegőt, és, hogy vannak olyanok, akiknek ezt tanulnia kellett. Sokáig tudatosan, koncentrálva kellett futniuk, hogy a tempóhoz igazítsák a légzésük és később már természetesen, erőlködés nélkül tudjanak lélegezni. Vannak olyan dolgok, amik a vérünkben vannak. Nekem ez. Is. De van egy másik szuper képességem, amit ennél is többre tartok. Életeket tudok menteni. December 1.-én volt a harmincadik alkalom, amikor elmentem vért adni, hogy ezzel akár három ember életét is ...
...menj egyedül, ha messzire, menjetek együtt, ahogy a mondás tartja. Az élet számos területén igaz. A futásnál magam is így tapasztaltam. Korábban hozzám igazodtak, most úgy alakult, hogy én igazodom gyakrabban. Voltam mindkét oldalon és felismertem, hogy ez nem számít. Nem számít a tempó, amikor együtt futsz valakivel. Ami számít, a történet, amit ott és akkor alkottok. Az emberek kicserélődnek. Szombaton volt szerencsém kettesben futni László Gáborral, meghallgatni egy szeletet az életéből, megismerni Csepelt úgy, ahogy előtte sosem láttam, inspirációt nyerni az útból, amin jár ...
... akkor is egy kilométerrel többet futsz, mint aki nem fut. Minden apró lépés számít! Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy bizonyos mennyiségű erőfeszítés annyira marginális, hogy nem számít igazán, ezért nem is tesszük meg. Nem futjuk le az egy kilométert, nem sétálunk le egy megállót, nem lépcsőzünk egy emeletet. Ugyanígy a másik oldalon nem cseréljük le legalább a köret felét zöldségre, nem cseréljük le a cukor adagunk valami egészségesebbre legalább egy nap a héten. Könnyen érezzük, hogy vagy mindent vagy semmit, máshogy nem lehet. Volt egyszer egy feladatom. Egy adattárházban ...
... áll egy csapat. Egy csapat, akik velem állnak oda a rajthoz. Inspirálnak a példájukkal. Elkísérik a testem. Egy csapat, akik szurkolnak az út mentén. Erőt adnak a hangjukon át. Tovább viszik a lelkem. Egy csapat, akik otthon várnak. Menedéket nyújtanak minden harc után. Megőrzik a szívem. Ha a kitartás formát öltene, tűzként képzelném el én is, mint sokan mások. Ezt a tüzet táplálja a csapat. Lépésről lépésre, napról napra. Köszönöm, hogy a csapat tagja vagy! 2018. áprilisában adománygyűjtési céllal fogok rajthoz állni a 33. Telekom Vivicitta-n. Kérlek, segíts Te is az ...
Ahogy elhagytam a gimnáziumot, és ezzel a rendszeres mozgást, úgy kezdtem el felszedni a kilókat. Számtalanszor próbáltam lefogyni, újra sportos lenni. Minden alkalom ugyanúgy kezdődött, volt egy terv a fejemben, és mindenkinek elmondtam, akit értem, hogy mire készülök, de az első pár kudarc után hitelüket vesztették a fogadalmak, erejüket a tervek. Nem csak mások, az én szememben is. Így ért el engem 2017, 92 kg súllyal. Januárban elkezdtem valamit, senkinek sem szóltam róla, igazán magamnak sem. Nem volt terv. Független lépések voltak. Egymás után, amikor megszoktam az előzőt, tettem ...