Dávid és a "futás útja az elmúlt 10évben"
Gyerek korom óta szeretek futni, komolyabban, vagy rendszeresebben kb 10 éve kezdtem el foglalkozni vele. Először síkon/aszfalton futottam, majd Canicross-ra váltottam és a kutyámmal együtt edzettünk, tagja voltam a magyar Canicross egyesületnek, sokat versenyeztünk is. Ez a műfaj egyértelműen terepen, főleg erdőben futást jelentett, ami látványával, hangulatával és változatosságával maradandóan eltérített a síkon/aszfalton való futástól, így ez maradt meg és bár manapság épp kevesebbet futok, továbbra is az erdőt, terepet részesítem előnyben. Azért kezdtem futni mert tetszett ennek a fajta mozgásnak a szabadsága, hogy bárhol, bármikor végezhető, nem kellenek hozzá külön eszközök (a ruházaton kívül). Vonzott az is, hogy ha egyedül futok, lehetőséget ad "magamban lenni", egyfajta meditatív tevékenységként is értelmezhető. Ha pedig társaságban/csapatban végzem, kitűnő közösségi élményt nyújthat. Mindkettőt szeretem. A támogatás fontossága nekem egy lehetséges módja annak, hogy felhívjuk a figyelmet olyasmire, ami fontos, de nincs sokat az emberek látóterében. Ezen a módon a magam részéről szívesen megteszem, ami ahhoz kell, hogy ez változzon egy kicsit. Nem utolsó sorban pedig, évek óta követem a Bátor Tábor tevékenységét és nagyon tetszik az elhivatottságuk, a programjaik és az elért eredményeik. Örülök, hogy őket támogathatom a futásommal.
További blogbejegyzéseim
Kova, a triatlonista
Hatévesen futottam először versenyen. Valójában az "csak" egy szintfelmérő volt, mert sportosztályba jelentkeztem és egy kört kellett futni a suli épülete körül, felvételiként. Az egész katasztrofálisan sikerült: futás közben összefutottam az öcsémmel és leálltam vele beszélgetni, így kicsúsztam a szintidőből. Utána évekig semmi, majd közel harminc évvel később kezdtem újra: először csak egy kör a Margitszigeten, majd kettő, az első félmaraton és utána a maraton. Van egy mondás, hogy ha valaki lefutja a maratont, két út áll előtte: továbbfut és ultrafutó lesz belőle, vagy továbbtanul ...
Peti, szoftverfejlesztőnk és a futás szeretete
2020 március óta kezdtem el rendszeresen futni, elsődlegesen egy egészségesebb életmód kialakítás céljából. Olyan sportágat kerestem, amit akár egyedül is tudok végezni, mindenféle kötöttség nélkül. Így esett a választásom a futásra. Aztán, ahogy elértem a célomat, a futás azután is megmaradt, mint hobbi. Korábbi években pár versenyen elindultam 10-12 fős csapatban, amik újabb célokat és élményeket adtak. A futással (közben zene hallgatással) teljesen ki tudok szakadni a hétköznapok rutinjából és a mozgás mellett, mentálisan is feltölt. Életem első maraton váltó futása lesz a mostani és ...
Erika a “tudatos futás bajnoka”
Azt hiszem, 2013-ban kezdtem el futni. Olyan testmozgást kerestem, ami nincs se helyhez, se időhöz kötve. Akkoriban már sokan futottak körülöttem, és már korábban próbáltak meggyőzni, hogy jó a futás, és hogy kezdjem el én is, de úgy voltam vele, hogy na, azt biztos hogy nem. Még a busz után se. Utálok futni! De aztán ez volt az egyetlen olyan sport, amit bárhol bármikor csinálni tudok, gondoltam, adok egy esélyt. Letöltöttem egy edzéstervet, és elkezdtem. Első edzés: 1 perc futás, 1 perc séta nyolcszor. így kezdődött… Azt mondtam magamnak, ha két hét után még mindig futok, csak akkor ...