10.nap. O Faramello - Santiago de Compostella Vegyes érzelmekkel indulok ma útnak. Izgatottan aludtam el...most reggel pedig egy részem fáj itthagyni ezt az egészet. Nagyon szép helyeket jártam be...az út csodás volt minden nehézségével és megpróbáltatásával együtt. Az óceánt talán a legnehezebb elengednem...az valami fantasztikus érzéseket kelt bennem. A látványa, az illata, a csobbanás benne...a hullámok hangja. Végül elindulok, pedig nagyon sokáig húztam a reggeli pakolászást, cihelődést... Tiszta csillagos ég alatt és a telihold kíséretében kezdem a gyaloglást. Egy ideig ismét erdős szakasz de ez az utolsó 14 km már leginkább falvakon át vezet. Beszereztem még egy pecsétet egy Santiagohoz közeli faluban ahol megálltam kávézni, majd már a táblák Santiagot hirdetik. Hát megérkeztem. A zarándok iroda 9-kor nyit. Én kb 9.30-re értem oda. Alig volt sor, bár en előtte regisztráltam online ahol kitöltöttem az adataimat ez is meggyorsította a folyamatot. Így kb 10 percbe se telt bele már kint álltam az utcán a Compostellával a kezemben kissé tehetetlenül, hogy vége... Nálam van még a 2 bot, amit a repülőre csak külön feladva vihetnék haza illetve otthon van már így korábban is azt terveztem hogy odaadom valakinek itt Santiagoba aki tovább sétál még Finisterre vagy Muxia irányába. Bent a zarándokirodában nem találtam nekik új gazdát, majd kiérve az utcára egy kedves fiút leszólítva aki tovább zarándokol még odaadtam. El se hitte elsőre hogy miért és hogy de nagyon szívesen elfogadta. Visszafordulva lelkesen mutogatta az új szerzeményét a zarándoktársának. Ezután elsétáltam a katedrálisig majd a többi zarándok társaságában szótlanul ücsörögtünk egy kicsit előtte. Sajnos elég gyorsan megtelik a tér nem csak zarándokokkal hanem turistákkal így nagyon nem engedi az embert befelé fordulni...de talán ez már nem is az a hely kell hogy legyen. Ezután az összes aprómat odaadtam egy lengyen fiúnak aki alberguere gyűjtött (vagy igaz vagy nem). Én lassan megindulok vissza Magyarországra ott az apróval már úgyse tudok mit kezdeni 🙂 A buszom 13.45-kor indul innen a központtól fél óra gyalog (mi ez már nekem). Útbaejtek egy boltot meg valahol megebédelek, majd aztán Madridig 9 órát zötykölődöm majd. Jó lesz gondolkodni kicsit. Hálás vagyok hogy eljuthattam erre a csodálatos helyre ismét és más úton élhettem át a kalandot. Nehéz egy évet tudhatok magam mögött és bár jóval rövidebb volt az út mint a francia El Camino mégis rengeteg lehetőséget adott elvonulni...megtisztulni, feltöltődni. Mindenkinek csak ajánlani tudom az El Camino bármelyik szakaszát...mint korábban is írtam az Út azt adja amire szükséged van nem azt amit te akarsz vagy vársz tőle. Buen Camino! Csak vidáman!