Kis kihagyás után folytatom a naplórészletek közlését. Jó visszaolvasni, hogy a hullámvölgyek nem voltak újkeletűek akkor sem. "Nyolcadik edzésnap - lefelé a lejtőn Ma hosszút kellett (volna) futnom. A kora reggeli hűvösebb órákat sajnos sikerült elpasszolni, ez mint később kiderült, hagy hiba volt. Mivel egyik tönkrement Mp3-as lejátszómba sem sikerült életet lehelni, előástam egy újat, ami elég primitív szerkezet. Na, abba első nekifutásra nem sikerült mini SD kártyát találni, aztán mire hosszas keresgélés után mégis, avval sok idő elment. De ma nem akartam zene nélkül futni, mert éreztem hogy amúgy is levés a motivációm. Szóval mire elindultam, eléggé kimelegedett az idő, de legalább frissebb volt mint tegnap. Ma 2x8, azaz 16 kilométert kellett (volna) futni, egy kis pihenővel a táv felénél. Na, ebből az lett, hogy 9 kilométer ment simán, utána meg már inkább futókirándulás volt 4 kilométeren keresztül. Egy kis gyaloglás, egy kis futás felváltva. Pedig szándékosan könnyebb - útvonalat- választós, árnyékban-maradós taktikát követtem. Rájöttem, hogy ez nekem ma nem megy. Túl meleg van, túl fáradt vagyok szellemileg-fizikailag. Úgyhogy 13 kilométer jött össze borzalmas idővel. Igazából eddig is nagyon tiszteltem az ultrafutókat, de mától - azt hiszem - istenként tekintek rájuk...  Tiszta szerencse, hogy ez az edzőhét könnyebb és rövidebb távokat tartogat mint az előző hét, jellemzően hét kilométereket kell futni különböző taktikával, vasárnap pedig 11 kilométert. Majdcsak összeszedem magam..."